Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1929

16 szelgő Kardos Albert zsidó reálgimnázium név fogja hirdetni az ő elévülhetlen érdemeit. És most, kedves barátom, amikor megbízatásomnak eleget téve, hitközségünk háláját, köszönetét és elismerését fejezem ki, talán még elmondhatom, mi adta meg az impulzust, hogy ezt az ünnepélyt rendezzük. Alig néhány hónapja, hogy volt nagy tanító mestered, Simonyi Zsigmond szülőházán halálának tíz éves évfordulóján nagy ünnepségek között emléktáblát helyeztek el. Nagy előkelőségek és Veszprém város lakosságának impozáns részvételével folyt le az ünnepély, mely alkalommal az ünnepi szónokok egész sora magasztalta az elhunyt kiváló érdemeit, dicsőítette, mint a magyar nyelvtudomány lelkes és nagyszabású apostolát, fáradhatatlan buzgó munkását. És mégis ezen dicsőítő hangok közzé élesen vegyült egy-egy disszonáns hang, mely megtört szívről, meggyötört lélekről, lelkek kiengeszteléséről, meggyanúsításról, támadásról beszélt. Vagyis Simonyi Zsigmondnak, a nagy nyelvtudósnak, a kiváló embernek is az volt a sorsa, ami, fájdalom, sok nagy emberünknek jutott osztályrészül, hogy életének őszét, mikor a fáradt test legjobban rászorul egy kis meleg napsugárra, élete alkonyát megkeserítették, talán éppen azok, akik halála után hangosan magasztalták. Kedves Barátunk, mi mindnyájan igaz szeretettel szeretünk, azt az örömöt akartuk Neked megszerezni, hogy saját élő szemeiddel lássad, hogy megértettünk, megbecsültünk, lássad, hogy amit alkottál, amit szíved melegével teremtettél, állandó értékű; élvezzed munkád gyümölcsét és gyönyörködjél sokáig abban, amit lelkesedéseddel alkotni tudtál. Azt akartuk, hogy most, amikor az iskola vezetésétől visszavonulsz, érezzed azt a meleget, melyet szeretetünk feléd sugároz és én boldog vagyok, ha ehhez egy-egy meleg sugárral hozzájárulhatok. A jó Isten tartson meg, adjon nyugodt, boldog öregséget, élvezzed sokáig kedves feleséged és családod rajongó szeretetét és ne feledd el, hogy mindnyájunk szeretete kiséri visszavonulásodat. Isten éltessen sokáig! Dr. Kardos Albert válasza. Nagyságos Elnök Úr! Igen tisztelt Közgyűlés! Nagyrabecsült Közönség! Szívem mélyéig meghatva állok itt, szinte leroskadva a hála és köszönet súlya alatt, amellyel tartozom mindazoknak, akik nekem ezt a fényes örömnapot szerezték. Zavarban vagyok, hogy a hála és köszönet kifejezésével merre és kihez forduljak előbb? Bizonyára hálám és köszönetem első sorban az iskolafentartó hitközség elnökségét, elöljáróságát, képviselőtestületét illeti, de hálás köszönettel vagyok eltelve mindazon vendégek iránt, akik becses megjelenésükkel igazán díszt adnak a mai közgyűlésnek; külön hálára és köszönetre vagyok kötelezve dr. Szántó Sámuel