Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1928

45 boldogabb éveit töltöttétek, — fiatal szivetek nemes érzésével meg akarjátok örökíteni a mi iskolánk életében mindenesetre jelentőségteljes ama tényt, hogy ti voltatok az elsők, kik ebben az intézetben érettségi vizsgát tettetek. Zászlót és tóradíszt ajándékoztatok iskolátoknak. Ez a zászló egyik oldalán az ősi magyar királyság mindannyiunk előtt szent jelvényeivel, — másik oldalán a még régibb és előttünk szintén szent zsidó betűkkel és emblémákkal jelzi, hogy ti egyformán jó magyar hazafiak és a zsidó vallásnak hűséges követői vagytok. Jelzi, hogy bárki lehet a legvallásosabb zsidó és a mellett a legjobb magyar polgár, aki hazájáért dolgozni és ha kell, életét feláldozni is kész, amint ezt a végzetes világháború tízezernél több zsidó vallású hősi halottja is bizonyítja. Éppen azért mit sem kell törődnötök azzal, ha majd künn az életben még mindig találkozni fogtok olyanokkal, — Istennek hála most már minél kevesebbel, -— akik nem akarják, vagy nem tudják elismerni a mi magyarságunkat. Ezek nem akarják látni a történelem tanulságait sem. Mert hiszen nemcsak Magyarországon, de széles e világon sincsen olyan zsidó vallású egyén — és ezt a legnagyobb nyomaiékkal hangsúlyozom, — aki Szent István birodalmának keresztény jellegét a legnagyobb tiszteletben ne tartaná. Viszont történelmi tény, hogy honalapító Árpád hatalmas honfoglaló seredében az Egy Isten imádók közzül akkor még csak zsidók voltak. Árpád vezér alatt a honfoglalásban, a későbbi évszázadokban a haza megtartásában a zsidó vallású polgárok mindig résztvettek. A dicső 48-as időkben éppen úgy, mint a végzetes világháborúban. íme most is, az elszakított részekben a zsidó vallású szülő, aki csak teheti, ide küldi a mi iskolánkba fiát, hogy itt nemcsak magyar kulturát szerezzen, hanem hogy erősödjék magyar hazafias érzésben is. Elég fájdalmas és keserves, sőt megszégyenítő is, hogy az évszázados történelmi tanúságok dacára nekünk még mindig bizonygatnunk kell magyarságunkat és tételes törvényeink dacára még mindig nem részesülünk egyenlő elbánásban. De ez nem változtat érzelmeinken, mert rendületlenül bízunk az isteni igazságban. Dolgozunk és imádkozunk. És egészen bizonyos, hogy ti bennetek, fiaim, akik ebből a mi iskolánkból kerültök ki, nem fog csalódni sem a magyar haza, sem a zsidó vallás! Azzal a felkészültséggel, melyet itt, a mi iskolánkban szereztetek, minden vonalon becsülettel meg fogjátok állani helyeteket. Végzem azzal, ami zászlótok egyik szallagjára van hímezve, — halhatatlan költőnk, Arany János szavaival: „Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen csügged, az erős megállja!"