Állami főreáliskola, Debrecen, 1946

10 Az ország gazdasági életének újjáépítése, termelőerőinek fokozottabb továbbfejlesztése, az ipar, mezőgazdaság és közlekedés átszervezése és fellendítése arra való, hogy a magyar nép élete gazdagabb, szebb, sokoldalúbb és egészségesebb legyen. De az élet gazdagságába, szépségébe és sokoldalúságába szervesen beletartozik a magasabb kultúra, a nép részvétele a kultúra javainak élvezetében és fejlesztésében. A szebb és gazdagabb élet nemcsak több kenyeret, több ruhát, szebb lakást jelent, hanem több és jobb iskolát, több könyvet, több színházat, végső soron: igazi és nagyobb műveltséget a nép számára. A hároméves terv az adott viszonyaink' között a legnagyobb anyagi erőforrásokat nyújtja a kulturális és szellemi újjáépítés számára. Ezzel valóban megveti a magyar nemzet kulturális és szellemi újjászületésének alapját, haladó szellemű, demokratikus nemzeti kultúránk megteremtésének reális lehetőségeit. A hároméves terv kultúrpolitikája nemcsak a háborús pusztulások következtében előállott anyagi károk helyrehozását, nemcsak az anyagi értelemben vett kulturális újjáépítést foglalja magában, hanem a szellemit is. Mert amilyen fontos az anyagi, éppen olyan döntő fontosságú a szellemi újjáépítés. A kulturális újjáépítés során be kell hozni a magyar dolgozó nép, munkásság és parasztság kulturális és szellemi elmaradottságát, melyért nem maga a nép, hanem a letűnt régi uralkodó rendszer és osztály, a félfeudális-ellenforradalmi úri reakció felelős és bűnös. A kultúrpolitikai reakció kirakatkultúrát, „mandarin-műveltséget", Klebelsberg- és Hóman-féle „kultúrfölényt" teremtett, mialatt a milliós szegény parasztság nyomorult helyzete, embertelen munkaviszonyai következtében kultúrához, műveltséghez, olvasáshoz és íráshoz nem jutott. Ellenben a kultúrpolitikai reakció döntő befolyása és érvényesülése lehetővé tette, hogy még kulturális és szellemi téren is a fasizmus megmérgezze és megmételyezze az ifjúságot. Ezért a demokrácia érdekében elkerülhetetlenül szükséges és fontos az ellenforradalmi korszak teljes felszámolása szellemi téren is. A hároméves terv kultúrpolitikája az egész ország kulturális felvirágoztatásának átfogó elgondolásából kiindulva, a kultúra és szellemi élet összes területein végrehajtandó és szerves egészet alkotó intézkedések sorozatát jelenti. A kulturális és szellemi újjáépítés magában foglalja a tudomány és művészet fejlődésének anyagi megalapozását és biztosítását, a demokratikus iskolapolitika teljes és maradéktalán megvalósítását, és új, demokratikus kultúrintézmények létesítését. A mai magyar társadalom szerkezete a három év előttiéhez képest teljesen megváltozott. A földreform elpusztította a félfeudális úri rend életformájának anyagi alapjait, megrendültek a nagytőke egyeduralmának alapjai is, aminek következményeként az uralkodó osztálytól függő köztisztviselői oligarchia is gyökértelenné vált. Ennek a helyzetnek logikus folyománya és következménye, hogy kultúr- és iskolapolitikai, valamint a köznevelés elvei és célkitűzései sem