Állami főreáliskola, Debrecen, 1943

10 Dezső : A tanulók bekapcsolása a tanár nevelő munkájába. Jesch Mátyás : A matematikai és fizikai anyag pótlása és beosztása a kényszerszünet alatt, miatt. Dr. Kaszinecz István : A tanulók osztályozásának kérdése. Dr. Kiss Miklós : Szerbek Magyarországon. Kollwentz Rezső : Az ének a nemzeti nevelés szolgálatában. Dr. Medveczky Károly : Hogyan és mikor tanítsuk a verstant ? Murányi Kálmán : Sorskérdéseink a múltban és jelenben. Háborús tanítás. Nádasdy József : Hogyan tehetjük eredményesebbé a vegytan tanítását a mai keretek között? Szabó József : A gerincoszlop elferdülései : mit tehet a testnevelés annak javítására? Tóth László : A műalkotások szemléltetésével kapcsolatos gondolatok. Ür Márton : János vitéz magyar nyelvi tanításunk tükrében. Megemlékezés Herczeg Ferencről. Az I. nevelési értekezleten három bemutató tanítás módszeres beszámolója hangzott el. Az időközben hadbavonult P. Balogh Sándor és Kovács Tibor írásban adták be beszámolójukat előbb megtartott olasz, illetőleg földrajz órájukról, Nádasdy József szabadelőadásban ismertette egy megtartott vegytani munkaórájával kapcsolatban a munkáltató, korszerű kémiai tanításban követett módszeres eljárását. Már a bemutató órákat beható megbeszélés követte, az elhangzott beszámolókhoz is többen hozzászólottak. A II. módszeres értekezleten az igazgató az intézet I. félévi munkájáról számolt be, majd a módszeres osztályfoglalkoztatásra mulatott rá. Ezen az értekezleten Nádasdy József a használatban lévő vegytani tankönyvről lett szaktanári jelentést. A május hó végén tartott rendkívüli értekezleten a testület a tanulóknak szünidei foglalkoztatását tárgyalta meg. Egyértelműleg állapította meg a testület a kérdés fontosságát, de egyúttal rámutatott azokra a nehézségekre is, melyek naponként fokozódnak, s amelyeket tanár és szülő együttes munkával sem tud kiküszöbölni. Az osztálybizonyítványt már megkapták, s nyomban elszéledtek külső és belső munkák végzésére, többen a légiveszély elől vidéken helyezkedtek el, mások otthon segédkeztek, a vidéken lakókkal pedig körülményes az érintkezés. Egységes eljárási e tekintetben kidolgozni nem lehet, egyénenként és szakonként próbálják megoldani, hogy lehetőleg minél szorosabb legyen a kapcsolat a kényszerszünetben is az intézet és a tanulók közt, s hogy az elvégzett anyagot ismételgessék és az elmaradt részi is pótolhassák. A Segítő Egyesületből kapott tankönyveiket éppen ezért a szünet idején is maguknál tartják. 13. Testnevelés. Iskolánk nemcsak szellemileg képzett, hanem testileg is erős, egészséges, tettrekész ifjakat ad a hazának. Arra törekszünk, hogy a most dúló világháborúban is jól megállják helyüket. Testnevelési óráinkat a szép, tágas, 2510 m

: területű, fákkal és cserjékkel díszített udvaron tartottuk jó időben. Télen a 175"5 m

! területű, berakottas padlójú tornatermünkben edzettük és erősítettük fiainkat. Tornaünnepélyt az év végén nem tarthattunk. Az idén a kései tanévkezdés és korai tanévzárás miatt kevés idő állhatott rendelkezésre. Erre a kevés időszakra is olyan időjárás esett, hogy félórás testnevelésre sor nem kerülhetett. 14. Fazekas Mihály-leventeesapat. Parancsnok : Szabó József. A katonai előképzés munkája az iskolai leventecsapat keretében történt. Az intézet III—VIII. osztályos tanulói alkották ezt a csapatot, mely minden héten tartotta kiképzési óráit, éspedig a III- IV. osztályosok részére szerdán 11—l-ig, az V—VIII. osztályosok részére pedig szombaton 11—2-ig. Az első csoportban a leventeujonc és leventeapród kiképzés anyagát sajátították el a tanulók, a másodikban pedig a leventelegény és az ifjúvezetői kiképzés anyagát. Az iskolai leventecsapat három szakaszra és egy ifjúvezetői szakaszra tagozódott. A kiképzést, mint szakaszparancsnokok, a következő leventefőtiszt tanárok végezték : P. Balogh Sándor, Bussa János, dr. Hegyi Tibor, dr. Kaszinecz István, Kovács Tibor és Tóth László. A tanév korábbi befejezése miatt a leventekiképzés tovább folyt éspedig mindkét csoport részére minden szombaton 9—1 óráig a Baromvásártéren. Június 8 óta_ pedig a levente-