Állami főreáliskola, Debrecen, 1941

4 Áthelyezett tanár: Koháry Béla. Dr. Koháry Béla h. tanár öt évet töltött intézetünkben s ezalatt igen a testületünkhöz nőtt. Nevelő-oktató munkáját mindenkor lelkiismeretes buzgósággal végezte, s köteles munkáj án felül is szívesen vállalta a munkát, jó szolgálatot tett mind az irodának, mind a tanári szobának. Kedvessége, szerénysége s mindenkivel szemben tanúsított szolgálatkészsége példás volt. Midőn búcsúzóul megszorítottuk kezét, őszinte szívből kívántuk: a jó Isten áldása kísérje el új állomáshelyére. I. Iskolánk nevéről. Az 1922. tanévtől régi, egyszerű nevünk megváltozott, iskolánkat Fazekas Mihályról ,,Debreceni állami Fazekas Mihály főreáliskolá"-nak nevezték el. Ma „Debreceni állami Fazekas Mihály gimnázium" a neve. Fazekas Mihály (született Debrecenben 1766, meghalt 1828) Csokonai kortársa és barátja volt. Ifjúságát katonáskodásban töltötte külföldön, s mikor 1796-ban, harmincéves korában hazatért főhadnagyi ranggal, verselget és a növények tudományos megfigyelésének szenteli életét. A természettudományok művelése hagyomány volt akkor Debrecenben ; Földi János, a híres orvos és író serkentő hatása alól Fazekas sem tudott kiszabadulni s a korán elhunyt Földi félbeszakadt munkáját folytatja, mikor megírja Diószegi Sámuellel az első rendszeres növénytant. A magyar botanikának ez a könyv az alapvetője ; nagy érdeme : a növények pompás magyar elnevezésén kívül Linné rendszerének átvételében áll. Hogy iskolánkat Fazekas Mihályról nevezték el, annak igen sok oka van ; Fazekas Mihály Debrecenben született, élt és halt meg ; Ludas Matyi-ja máig is kedves olvasmánya műveltnek és kevésbbé műveltnek egyaránt. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar növénytan terén. Az sem maradhat figyelmen kívül, hogy Fazekas Mihály mint vitéz katona, mint egyházának hű fia, mint városának hasznos polgára, általában mint a XVIII. század tiszta felvilágosodásától áthatott nemes jellemű ember erkölcsi példányképül szolgál annak az iskolának, az melyet nevével díszít. II. Iskolánk múltja. A debreceni állami főreáliskola 1873 nov. 3-án nyílt meg egyszerre négy osztállyal, mint debreceni városi reáliskola, Debrecen sz. kir. város közönségének áldozatkészségéből. A dologi és személyi kiadásokat maga a nemes város vállalta. Bőkezűen gondoskodott a tanárok fizetéséről, s oly fizetést adott, aminőt akkor csak a kormány és a főváros fizetett a maga iskoláiban. Klső ideiglenes elhelyezése a református főiskola roppant épületének egy kis szögletében történt. Az 1875. évben megnyílt az ötödik osztály is. Mivel azonban az 1875-i min. rendelet rendelkezései a főreáliskolákat nagyon költségesekké tették, a város a reáliskola további fejlesztésébe a maga erején nem merészelt belemenni. A reáliskola így 1889-ig ötosztályú maradt. 1886-ban a főiskolából is kiszorult a IV. és V. osztály, az igazgatói és könyvtári helyiséggel a Vecsey-házban nyert elhelyezést. 1885-ben tétettek meg az első lépések a város részéről, hogy a reáliskola állami kezelésbe vétessék. Azonban még hat esztendőnek kellett lefolynia, amíg az államosítás megtörtént. Az 1889—90. tanévben megnyílik a VI. osztály is, melynek terhét a tanári kar egy évre minden díjazás nélkül magára vállalta. 1891 április havában jön létre a vallásés közoktatásügyi minisztérium és a város között a végleges megállapodás.