Állami főreáliskola, Debrecen, 1939

7 válaszolt s elhatározta, hogy a sírkövet nem viszi a közönség elé, hanem maga állítja fel. Talált is egy vállalkozó építészt, ez azonban cserbenhagyta őt. És így ennek a nagy pörnek az lett a vége, hogy Csokonai nem kapott ebben az időben méltó síremléket. Lírai költészete. Idevágó költeményeit elemezni igen nehéz. Valami olyanféle analízist szeretne adni, amely valamiképpen hasonlít a vegytani analízishez. A Lilla-dalokról általában azt lehet mondani, hogy ebben á költemény-gyűjteményben nincs meg az a feszesség, az az ünnepélyesség, az a kimértség, amely a klasszikus irány költőit jellemzi. Kortársainál a költő és az olvasó közt mintha valami üveg volna ; látjuk az érzelmeket, látjuk néha a költőt, de valami üvegfal választ el bennünket tőle. Itt azonban olyan melegség, olyan közvetlenség van, amelyet hiába keresünk pl. Virágnál. A korbeli költők szeretik az ideálizációt és az absztrakciót. Virágnál is többnyire elvont témák vannak, idegen témák magyar átdolgozásai. Csokonainál bizonyos realizmust látunk, ez a realizmus alkalmi talajból nő ki. A Lilla-dalok nem mind Vajda Juliskához vannak írva, nem mind Lillának szólfiak. Csokonai is, mint sok más költő, valami transzkripciót használ, átírja különböző költeményeit Lillának. Csak egy harmad- vagy negyedrésze szól valóban Lillának. Van Csokonainak egy megható, őszinte, kis levele Lillához. Március 12-én, egy pár nappal Lilla házassága előtt írta a költő. ,,Még most nem lett volna késő. Meg lehetett volna mindent orvoslani, és József-napra a Gróf hintaján láttál volna bemenni udvarotokra, — két hét múlva minden könnyhullatásink örömkönnyekre változtak volna. De mivel önönmagad mondtál le rólam, engemet vétkesnek soha nem vádolhatsz, engemet, aki irántad még most is oly soha meg nem aluvó indulattal lángolok, nem kárhoztathatsz... Légy boldogabb, mint én, édes Reményem! Élj vígan a legtisztább boldogságnak karjain, egy örömöd csak azért múljon el, hogy a másiknak helyet adjon, állandó nyugodalom és békesség lebegjen vidám homlokod felett s szeressen oly forróan az Ég, amint én mindenkor szerettelek." Lilla 1844-ben másodszor is férjhez ment 68 éves korában ; 1855-ben halt meg. Ezekben a dalokban a költő lírai költészetének alkotó elemei megvannak: 1. Csokonainak az alaptehetsége, a főtulajdonsága : kerti, botanikus fantázia játszi mithologiával egybekötve, mily eredeti fel-fellobbanó érzelmekkel jár; 2. életrajzi ; 3. népdali ; 4. anakreontikus; 5. német elemek, különösen Bürger és Kleist-féle hatások; 6. rousseaui; 7. keleti (perzsa) elemek. E felsorolás után számos költemény ismertetésével vizsgálja az egyes elemeket, a különféle hatásokat, majd A lélek halhatatlansága c. költemény tárgyalását végzi el. Rhédey Lajosné halálára készült ez a búcsúztatónak aránylag igen hosszú költemény. Keserű a története ennek a költeménynek. Elszavalása után Csokonai megbetegedett, a honoráriumot is csak később s akkor is csak részben kapta meg. E költemény megírásánál Young és Popé voltak mintái. Youngnak van egy minden európai nyelvre lefordított müve : az Éjjeli gondolatok. Cs. Péczeli fordításában olvasta. Young néhány évvel Cs. születése előtt halt meg. Mostohaleánya valamint férje, még életében halt meg. Young mind a kettőt nagyon szerette s haláluk után melankóliába esett. Ekkor írta híres költeményét az életről, időről, barátságról, halálról és a halhatatlanságról. A másik költő Popé volt, akinek Fürtrablás c. eposzát lefordította és Dorottyájában utánozta. Popenek Egy keresztyén gondolatai a halálról c. költeménye volt hatással költőnkre a búcsúztató megírásánál.