Állami főreáliskola, Debrecen, 1936

41 Az igazgató a bemutató előadáson az alábbi megnyitó beszédet mondotta : Az örök emberi érzés és egyetemes vágy kifejezőjét, a költőt idézem : És elgondolkodtam. Jól tudom, az gyakran fordult meg fejembe : Miért hogy az ember nincs úgy, mint a madár teremtve? Csak a messzeséget járhatni meg lábbal s nem a magasságot. Mit ér nekem, mit a messzeség? mikor én a magasba vágyok. Ez a magasba való vágyakozás olyan idős, mint maga az ember. A rómaiak nagy szellemóriása : az immár 2000 éves Horatius is azt mondja, nil mortalibus ardui est : a haladóknak semmi elérhetetlen nincs és esztelenségünkben magát az eget ostromoljuk. Audax Omnia perpeti gens humana ruit per vetitum nefas : vakmerően mindent elszenvedni rohan az emberi nemzetség a tilalom ellenére a gonoszságokba és a felemlített példák közt említi az első repülőket : Daedalust és fiát. így szól : expertus vacuum Daedalus aera pennis non homini datis : Daedalus kísérletezett a légürben szárnyakkal, melyeket nem az ember részére teremtettek. A fogságból szabadulni vágyó és a szabadulás útját már látó művészember büszkén mondja fiának: At caelum certe patet, ibimus illac. Az ég bizonnyal nyitva van : arra fogunk menni. És mint olvastuk : tollszárnyakat készít fiának is, magának is és elhagyják a börtönül szolgáló labirinthust, elhagyják a földet, fölé emelkednek a tengernek. A kísérlet gyászosan végződött: fia a merész repülésnek örvendve elhagyta vezetőjét, atyját és az ég felé vágyódva, atyja tilalma ellenére a magasba tört. Vágyakozását életével fizette meg : a tollakat összetartó viasz megolvadt és ő a tengerbe zuhant. Atyja megsiratta, eltemette gyermekét, megátkozta szárnyépítő mesterségét. Ez első emlékünk a repülő emberről, a repülés okozta gyászról, de az Icarus nevét megörökítő sziget és tengerrész ellenére is csak mesének tartottuk. Ma az acélszárnyakat építő világban azonban valóra vált. Gépmadarak szeldesik a levegőeget, emberek ülnek a kormánykeréknél: magasság és távolság nem probléma többé : de a fiát sirató Deadalus gyásza is szomorú valóság lett. Édesanyák és apák, testvérek és rokonok feltörő gyászos siralma kíséri a büszke acélmadár búgását, dicsőségét. A fiát vesztett Daedalus átka beteljesedett. De menjünk tovább ! Gondoljunk a Tatrangiakra ! Mózesre az apára, ki a légi repüléssel foglalkozott és a sikertelenség miatt elborult elmével a lipótmezei tébolydában él, aki felújong örömében, midőn fiának, Dávidnak sikerült a hajlítható, kalapácsolható üvegszárnyaknak és így a csodaszerű repülőgépeknek megteremtése. A nagy mesemondó mesés fantáziájával megírta az OsztrákMagyar Monarchia és az orosz birodalom légi háborúját : levegőben gépmadarakon folyik az ádáz harc és 20 ezer láb magasságból a cári léghajóból veti alá magát a mélységbe az orosz rémuralmat kezébe tartó szoknyás szörnyeteg : Sasza asszony. Szép mesének tartottuk az egészet : az író meséje valóság lett, jóslata csak az időben tévedett : 1952 helyett már 1914-ben bekövetkezett. Várjuk Tatrangi ama jóslatának beteljesedését is, mely szerint feltűnik az égen az új planéta, az új planéta az örök béke az örök harc után : a Pax planétája. Következő emlékünk már valóság ! Gondoljunk a La Manche csatorna átrepülésére és hősére, a repülés atyjára : Bleriot-ra. Budapesti látogatása, repülése felettünk, igéző hatású emlékünk marad mindenha. Ez 1909 és 1910-re esik, erre az időre a léghajózás is nagy fejlődést mutat : Zeppelin megteremti a róla elnevezett kormányozható léghajókat. 1914-ben kitör a világháború és a világ nagyobb dicsőségére s egyben pusztulására folyt már nemcsak szárazon és vizén, hanem a levegőben is.