Állami főreáliskola, Debrecen, 1935

20 • A II. félévben április hó 20-án nagyon népes értekezleten az igazgató a tanulók illedelmes magaviseletéről, az iskola és a szülők együttműködéséről tartott előadást. A szülők érdeklődése az iskola ügyei iránt általában kielégítő, elég sokan keresik fel az iskolát az egy napra tett fogadóórákon, vannak olyanok is, akik csak konferencia közeledtekor érdeklődnek fiaik tanulmányi előmenetele és magaviselete felől, ez utóbbiak az intézeti ünnepélyekre nem járnak. Az igazgató és a tanári kar a szülők érdeklődését figyelemmel kíséri és az ünnepélyekről távolmaradó szülőket számbaveszi. 15. Tanulmányi kirándulások. Nagyobb kirándulásunk nem volt. Kirándulási alapunk nincs, az erre a célra kiutalt hivatalos összeg csekély, tanulóink szegények. így csak városkörnyéki kirándulást tehettünk. Az ősszel a VII VIII. osztály Éltető Ödön tanár vezetésével megtekintette a Benyáts-féle harisnyagyárat. A télen ugyancsak ez a két osztály Éltető Ödön és Nádasdi József vezetésével az István-gőzmalmot tekintette meg. Tavasszal Jóvér Antal tanár a III. osztályt a Nagyerdőre vitte ki, Jesch Mátyás tanár a VIII. osztállyal a városi világítási telepet és gázgyárat nézte meg. Az Aero-kör tagjai vezető-tanáraikkal, Barra György és Gyarmattá Lászlóval kimentek a Repülő-térre a repülőgépek és a repülés helyszíni tanulmányozására. 16. A iák és madarak napja. Iskolánk június 2-án ünnepelte meg a „madarak és a fák napját". Az ifjúság tanárainak vezetése mellett reggel %9-kor vonult ki a Nagyerdőbe. Ideillő, szép szavalataikkal a következő tanulók szerepeltek itt: Kozempel Dezső I., Bálint Árpád és Szabó János II., Beregszászi Károly és Szabó László III., Osváth Árpád és Bodnár József IV., Kovács Ferenc V., Magyar András és Kardos János VI. oszt. A fák és madarak jelentőségét igen szép és tartalmas beszédben ismertette Kiss Zoltán VII. oszt. tanuló. 17. A munkáltató fizikai tanítást az intézet fizikai tanárai ebben az évben is nagy kedvvel folytatták. A III. osztály munkásságáról Barra György tanár a következőkben számol be : É tanévben is a munkacsoportokban való alkotó tevékenység volt a tanítás tengelye. Az osztály 45 tanulója 8—10 tagú csoportokban kísérletezett a legügyesebbek vezetésével. A tárgykört előre kijelölte a tanár, s közösen megbeszélték, hogy az e körbe tartozó készülékek, gépek, használati tárgyak, fizikai jelenségek hol és miként figyelhetők meg vagy gyűjthetők össze. A munkaórára aztán a gyermekek nagy buzgalommal hordták össze otthon elkészített gépeiket, modelljeiket, rajzaikat. A tanár gondja volt, hogy az ezekből megfelelően kiválasztott készülékekkel minden csoport a kísérletek olyan sorát végezhesse, melyek a tanítás kellő tapasztalati alapját képezhették. Ezek a tanulókísérletek természetesen csak qualitatív, de nem quantitatív mérések lehettek, melyek során 12 munkaórán megvizsgálták az egyszerű gépeket, a húrok, pálcák rezgését, a mozgásokat, faj súlymérést, hőkiterjedést, hőmérőt, hőgépeket — folyadékok, vízigépek — mágneses és elektromos alapjelenségeket, — a galván elemeket, telepeket, az áram hatásait, elektromos csengőt, távírót, telefont, dinamót, tükrök, lencsék képeit, a fénytörés és színbontás jelenségeit. Egytől-egyig magukcsinálta készülékekkel. A következő tanítási órák feladata volt a tapasztalatok összefoglalása, a törvényszerűségek igazolása exakt mérésekkel (melyeket a lehetőségig szintén a tanulók végeztek), végül a tanultak alkalmazása beszámolás és alkalmas feladatok útján. E feladatok gyakran műhelyszerűek voltak : eszközök vagy gépek otthoni szerkesztése. A VII. osztályban nagyjában azon elvek szerint folyt a munkáltató