Állami főreáliskola, Debrecen, 1935

17 tartozó lemezek hiányát, valamint egy epidiaszkóp vetítő-berendezés hiányát. Filmelőadások még nem voltak, a vetítőgép már megérkezett, de tekercsek még nincsenek. Ügyeltünk a túlterhelésre és az egyes tárgyak okozta nehézségekre, különösebb panasz nem hangzott el. Bemutató órák. A tanév második felében ezekre is sort kerítettünk. A II. módszeres értekezleten szó volt a bemutató előadások fontosságáról. Az igazgató a bemutató órák tartására szinte bizonyos kötelezettséget érez, hiszen a csongrádi intézetben igazgatója vele együtt szervezte meg az ú. n. csoportos óralátogatást. Egy-egy ilyen órára a szaktanár meghívja az üres órás kartársakat, elsősorban a szaktársakat és az óra végén az igazgató elnöklete alatt barátságos megbeszélést tartanak az óra lefolyásáról. Ezek a megbeszélések alkalmasak a túlterhelés elkerülésére, a módszeres kérdések tárgyalására és ébrentartására és a tanítási eljárás kialakítására. De tanári látogatások szempontjából is többet érnek ezek a csoportos látogatások az egyes elég rövid ideig tartó látogatásoknál. A nagy bemutató órák tartása ezeket a kisebb bemutató órákat nem teszi fölöslegesekké. Azok ünnepélyesebbek, ezek meghittebbek, azok „jegyzőkönyvesek", ezek papirosmentesek. Majd a II. ellenőrző értekezleten ismét rámutat a bemutató órák tartásának fontosságára : ezek hatásaként kialakul minden egyes tantárgynak legcélravezetőbb tanítási módja, kialakul a szaktársak között az egységes tanítási eljárás. Az ,,ut sementem feceris, ita metes" igazsága a tanári munkára is vonatkozik. Ebben a mondatban két szón van a hangsúly : az ,,ut"-on és az ,,ita"-n, hogy az „ita" minél nagyobb legyen, nagy gonddal kell törekednünk az ,,ut" kialakításán. Ezt célozzák, ezt eredményezik a kisebb és nagyobb bemutató órák. A tanári testület egyhangú lelkesedéssel állást foglalt a bemutató órák tartása mellett és többen tartottak is ilyeneket. Nagy bemutató volt egy, a VI. osztályban a történelemből, kis bemutató volt a II. osztályban németből és természetrajzból, a VII. osztályban a fizikából. Kezdetnek ez is elég és örvendetes. 11. Tanári értekezletek. A Rendtartásban előírt értekezleteket a megszabott számban és időben megtartottuk. Rendkívüli értekezletet tartottunk dec. hóban a munkáltató oktatás ügyében és április hóban a VI. osztályban az egész tanári kar jelenlétében tartott történelmi bemutató óra megbeszélése tárgyában. A módszeres értekezleteken a módszeres előirányzatok összeállításánál szemelőtt tartottuk a tantervi követelményeket és a módszeres ívek kitöltésénél főigazgatói rendeletben előírt követendő irányelveket. Tárgyban leggazdagabb értekezletünk a II. módszeres volt. Ezen az értekezleten hangzott el Barra György r. tanárnak „A nevelés forradalma és a középiskola" c. tartalmas és szép előadása. Ugyancsak itt szólott az igazgató a fogalmazás tanításáról, a helyesírás gyakorlásáról és bemutatta a magyar nyelv tanárának I. osztályos munkáját. Barra György előadásának rövidre szabott kivonata : Rövid történelmi áttekintés után a ma jellemző pedagógiai mozgalmait tárgyalja. Főként azokat, melyek a nevelés gyökeres megváltoztatására vagy teljesen új alapon való felépítésére törekszenek. Körvonalazza az ú. n. experimentális ped. fejlődését, majd megpróbálja az említett törekvéseket közös alapelvekből levezetni. Négy ilyen alapelvet említ: a) az életenergia spontán megnyilatkozásának elvét; b) a haladás és alkalmazkodás törvényét; c) az egyedi és fajfejlődés parallel voltának törvényét ; d) a lélektani fejlődési típusok rendszerét. Ezután a gyakorlati alkalmazás : a munkaiskola kérdését tárgyalja. Dewey, Claperéde, Decroly stb. munkája, az amerikai és orosz kísérletek Reáliskolai értesilű. 2