Állami főreáliskola, Debrecen, 1935

I. Iskolánk nevéről. Az 1922. tanévtől régi, egyszerű nevünk megváltozott, iskolánkat Fazekas Mihályról ,,Debreceni állami Fazekas Mihály főreáliskolá"-nak nevezték el. Fazekas Mihály (született Debrecenben 1766, meghalt 1828), Csokonai kortársa és barátja volt. Ifjúságát katonáskodásban töltötte külföldön s mikor 1796-ban, harmincéves korában hazatért főhadnagyi ranggal, verseiget és a növények tudományos megfigyelésének szenteli életét. A természettudományok művelése hagyomány volt akkor Deb­recenben ; Földi János, a híres orvos és író serkentő hatása alól Fazekas sem tudott kiszabadulni s a korán elhunyt Földi félbeszakadt munkáját folytatja, mikor megírja Diószegi Sámuellel az első rendszeres növénytant. A magyar botanikának ez a könyv az alapvetője ; nagy érdeme : a növények pompás magyar elnevezésén kívül Linné rendszerének átvételében áll. Hogy iskolánkat Fazekas Mihályról nevezték el, annak igen sok oka van : Fazekas Mihály Debrecenben született, éli és halt meg ; Ludas Matyi-ja máig is kedves olvasmánya műveltnek és kevésbbé műveltnek egyaránt ; elévülhetetlen érdemei vannak a magyar növénytan terén ; az sem maradhat figyelmen kíviil, hogy Fazekas Mihály mint vitéz katona, mint egyházának hű fia, mint városának hasznos polgára, általában mint a XVIIÍ. század tiszta felvilágosodásától áthatott nemes jellemű ember erkölcsi példányképül szolgál annak az iskolának, melyet nevével díszít. II. Iskolánk múltja. A debreceni áll. főreáliskola 1873 november 3-án nyílt meg egyszerre négy osztállyal, mint debreceni városi reáliskola Debrecen sz. kir. város közönségének áldozatkészségéből. A dologi és személyi kiadásokat maga a nemes város vállalta. Bőkezűen gondoskodott a tanárok fizetéséről s oly fizetést adott, aminőt akkor csak a kormány és a főváros fizetett a maga iskoláiban. Első ideiglenes elhelyezése a református főiskola rop­pant épületének egy kis szögletében történt. Az 1875. évben megnyílt az ötödik osztály is. Mivel azonban az 1875-i min. rendelet rendelkezései a főreáliskolákat nagyon költségesekké tették, a város a reáliskola további fejlesztésébe a maga erején nem merészelt belemenni. A reáliskola így 1889-ig ötosztályú maradt. 1886-ban a főiskolából is kiszorult a IV. és V. osztály, az igazgatói és könyvtári helyiséggel a Vecsey-házban nyert elhelyezést. 1885-ben tétettek első lépések a város részéről, hogy a reál­iskola állami kezelésbe vétessék. Azonban még hat esztendőnek kellett

Next

/
Thumbnails
Contents