Állami főreáliskola, Debrecen, 1931

Hogyan tanítjuk középiskoláinkban a modern nyelveket. (írta és felolvasta az április 25-én tartott szülői értekezleten : I)r. V. Fejes Andor reáliskolai tanár.) Mint a francia és német nyelv tanárának, sajnos, gyakran van alkalmam azt a kijelentést hallani, hogy : „középiskoláinkban nem lehet nyelveket tanulni". Nem hiszem, hogy sokan volnának, akik így gondolkodnak. Mégis, minthogy az ilyen és hasonló kijelentések, többnyire olyan egyénektől származnak, akik maguk is végigjárták valamelyik középiskola, sőt néhányan a mi reáliskolánk nyolc osztályát, nézetük bizonyos figyelmet érdemel. És talán a szülők között is vannak, akik keveselik azt a — főleg gyakorlati — eredményt, amellyel nyolcévi munka a modern nyelvek terén jár. Talán úgy gondolják, hogy nincs arányban a gyermekeik által elért nyelvtudásnak a foka és értéke azzal a rengeteg idővel és fáradsággal, amelyet hosszú éveken át e nyelvek tanulmányozására fordítottak. Ezeket az esetleges aggodalmakat is el szeretném oszlatni s e célból ezen a helyen a mi középiskolai modern nyelvoktatásunk néhány kérdését megtárgyalni. Mit érhet el például egy közepes tanuló a németből, vagy a franciából a nyolcadik osztály végéig? Mily módszerrel dolgozik az iskolában s kell dolgoznia otthon, hogy munkája könnyű és eredményes legyen? Mennyi időt kell fordítania naponta — helyes módszer mellett — házi feladatainak elvégzésére? Továbbá, mily célkitűzéssel történik középiskoláinkban a nyelvtanítás? Ha ezekre a kérdésekre világos feleletet kaptunk s ha megismertük azokat az akadályokat és nehézségeket is, melyeket nyelvoktatásunknak le kell küzdenie, csak akkor tudjuk helyesen elbírálni és kellőképpen értékelni az észlelt eredményeket. De a tanítási módszer rövid ismertetése hasznos lehet azért is, mert így a szülők jobban támogathatják gyermekeiket tanácsaikkal, sőt esetleg ellenőrizhetik is őket otthoni munkájukban. Gyakran előfordul például óráimon, hogy egyik-másik tanuló, mikor nem sikerül a felelete, maga is meglepődve, azzal védekezik, hogy otthon felmondta a leckéjét és jól tudta. En azt hiszem, hogy ha azok a szülők, akik ki szokták kérdezni gyermekeiket, pontosan tudnák, hogy itt az iskolában, hogyan folyik a kérdezés, akkor az ilyen esetek is ritkábban fordulnának elő. T. Szülők ! A középiskolai nyelvoktatás célja nem kizárólag gyakorlati cél. Míg például az 1900. évi francia kultuszminiszteri rendelet szerint Franciaországban a nyelvoktatásnak egyetlen célja a nyelvkészség, addig i*