Állami főreáliskola, Debrecen, 1930

7 csapók utcája a mai napig Csapó nevet viselő utca volt ; a nagygazda cívisek Péterfia utcán sűrűsödtek össze, talán a legrégibb elnevezésű utcán, amely emlékét őrzi Debrecen első ura egyik fiának: Péter fia Jakabnak. A tímár-céh valahajdanta Tímár utca vidékén virágzott. A szepességi tizenhárom város árulóhelye vásárok alkalmával a régi Tizenháromváros utc<( lehetett. Két máig meglevő utca : Burgundia és Kandia : az onnan való emberek letelepedési fészkét jelölte. A régi kollégium magisierei, vagy mesterei a mai Mester-utcán lakhattak. A nagyerdőre vezető sugárút Simonyi óbesternek, a legvitézebb huszárnak a nevét és emlékét őrzi; a Simonyi-út gyönyörű sorfáinak az őseit még ez a kemény huszár ültette ; Debrecennek volt a fia. A Nyulas-pusztán, a város nyugati határán domborodó halom : a Nagy Sándor-halma 1849-ben a honvédek tábornokának az őrhelye volt, onnan pillantotta meg a Balmazújváros felől feltünedező oroszokat. A szoboszlói országút mentén levő Basahalma : még a török világ emléke. Debrecen vásárai, Mátyás király kora óla, országos hírűek. Az erdélyi fejedelmek, mint új földesurak, 1618-ban az egész Erdély területére szabad kereskedelmet engedélyeznek a debreceni kereskedőknek. A török hódoltság idején a debreceni kereskedőknek házuk voll Konstantinápolyban ; árúik Kis-Ázsiában egész Teheránig eljutottak. 1695-ben alakult meg a debreceni Kereskedők Társulata ; Németországot, Lengyelországot is meghódították maguknak. Ezeken az országos vásárokon, vagy sokadalmakon, vagy szabadságokon a jószág voll a lő cikk. Éppen azért, mert a világ szállója volt ez a város, lakossága nagyon keverék nép. Görög kereskedők ragadtak itt és lettek jó magyarokká. A török uralom mohamedánokat hagyott hátra ; az egyik Ábrahám család őse : egy török Ibrahim voll. Brankovics György rácokat telepít le a környéken. Bocskay : horvát hajdúk ivadékaiból népesíti meg a hajdúsági városokat. A közeli Balmaz-Újvároson még ma is laknak svábok ; ha rajokat eresztenek Debrecenbe, olyan pompás cívisek lesznek belőlük, mint a mai Kertész famíliából. Viszont a hortobágyi csikósok, gulyások, juhászok közt olyan nomád magyarok akadnak, mintha egyenes leszármazottjai volnának a hazátfoglaló ősöknek. Debrecen kapitóliuma : a református Kollégium, az iskolák városának legősibb iskolája. Méliusz Péter rendezte be és szervezte a wittenbergi főiskola mintájára a XVI. században. Egyenruhás diáksága : „Pallas zöld tábora" zöld színű köpönyeget hordott fekete tógája fölölt ; a csókaorrú süveg : franciás háromszögletű kalap voll ; a tóga alá sokszor kardot kötöttek, a csizmán pedig sarkantyú pengett, mint Pálóczi Horváth Ádám viselte itt a Csokonai korában. Ez az ifjúság rendes stúdiumain kívül még tűzoltó is volt; a tűzoltó diákság intézménye csak 1<S<S3 táján szűnt meg. Szükség volt rá nagyon, mert a nádasházakból álló város sokszor leégett. Legutoljára, 1802-ben, a Nagytemplom és a Kollégium is a tűzvész áldozata lett a félvárossal. Ezt a szerencsétlenséget Bessenyei György is megénekelte egy Voltaire-szabású leíró és bölcselkedő versben. De megénekelte Csokonai Vitéz Mihály is, akinek Darabos-utcai kis háza ekkor szintén elhamvadt. Színészete 130 éves. 1798 augusztus 11-én játszottak legelőször Debrecenben az idősebb Wesselényi báró kolozsvári színészei. Négy fabódéja után csak 1865-ben épült föl a mai kőszínháza, a Csokonai Színház. A Halni incados-közben (ma Batthyány-utcán) levő deszkaszínházban lépett föl 1836-ban a debreceni kollégiumban diákoskodó Arany János, mikor ideáltkereső művészlelke beleszédül a színészi dicsőség álmodott mámorába : a 18 éves liú, bár jó tanuló, évközben kilép az iskolából s március 3-ikán