Állami főreáliskola, Debrecen, 1928

49 noktól a csapat vezetését Husz Ödön tanár vette át, az igazgató úr pedig a szervező testületi elnök minősé'gében maradt továbbra kapcsolatban a csapattal. Illik, hogy e helyen újra köszönetet mondjunk fáradságáért, az ifjúság javát kereső szeretetért, amellyel a csapatot újra megszervezte, kiképezte. Eltávozott a csapattól Böhm Lajos segédtisztünk is, akit életefolyása szakított el tőlünk. Reá is sok hálával és szeretettel fognak mindig gondolni a cserkészek. A csapat parancsnokságához tartozik még Korsós Imre cserkésztiszt is, de a munkában való részvételét óriási hivatali elfoglaltsága lehetetlenné tette. Ilymódon az új parancsnokra óriási feladat hárult : egy eléggé nagy létszámú csapat minden munkáját, amit eddig hárman végeztek, új ember létére egymagának kellett végeznie az iskolában viselt sok más megbízatása mellett. Isten segítségével azonban ezt a munkát is mégis csak elvégezte. Nagy segítségére volt ebben mindaz a sok értékes tapasztalat, amit a mult iskolai év végén rendezett, hédervári központi tisztitáborban nyert. Első gondja- az őrsvezetők képzése és jogosítása volt. Nagyon kapóra jött a IX. cserk. kerület által rendezett őrsvezetői tanfolyam, amelyen a csapat 15 tagja vett részt, akik legnagyobbrészt eddig iá raj- és őrsvezetői vagy segédőrsvezetői megbízatásban működtek. A jövő év feladata segédtisztek kiképzése lesz ; remény van rá, hogy a csapatnak 3 volt, érettségizett tagja vállalja majd ezt a munkakört. Két rajban 50 és 60 közöli változó létszámmal dolgoztunk. Az első raj vezetője Kassai Ernő VIII. o. t., a másodiké Levente István VII. o. I. volt. Őrsvezetők : Egyedi Andor, Kassai Ferenc, Harsányi Zoltán voltak a már felavatottakat soroló első rajban. A jelöltek kiképzését Csepreghy Károly VII. o. t. vezette nagy igyekezettel, a kiscserkészekkel pedig Mohácsi Tibor foglalkozott. Június 1-i állapot szerint volt a csapatnak 11 kiscserkésze, 22 újonca, 5 II. oszt. próbás és 11 őrsvezetői próbás cserkésze. Fogadalomtétel május 5-én volt, amikor a fiúk ünnepe előtt egyúttal az Ifj. Vörös-Kereszttel együtt dolgozva — az „Anyák napját" is megtartottuk. Sajnos, sem a cserkészek, sem a cserkész-szülők nem tanúsítottak elég megértést ennek a napnak nagy fontossága iránt. Február 2-án igen sikerült tábori beszámolót tartottunk, amelyen megjelent Ady Lajos tanker. kir. főigazgató úr is. Június <S-án pedig a cserkészek gyakorlati ügyességét mutattuk be szépszámú, előkelő közönségnek. •— A cserkész játékok (köztük főleg az „akadályverseny"), az első segítségnyújtás köréből vett bemutatások, a táborverő verseny sok, önként fakadt tapsot kaptak. Kivétel nélkül igen megkapta azonban vendégeinket a tábortűz szépsége. Ennek végén Vásári] István dr. polgármester úr, aki az egész délutánt közöttünk töltötte, buzdító beszédet intézett a cserkészekhez. A magyar haza mostani megcsonkítottságát olyannak látja, mint mikor a kertész megcsonkázza a fát, hogy szebb lombja, bővebb gyümölcse legyen. A magyar nemzetnek ezen új lombfakadásában óriási szerepe van a cserkészetnek. Látja, hogy ez a csapat derekasan kiveszi részét a munkából s elvárja, hogy ez tovább is így legyen. Ezen ünnepségekről való beszámolót nem zárhatjuk le anélkül, hogy köszönetet ne mondjunk az intézeti énekkar és zenekarok fáradhatatlan vezetőjének, Kollwentz tanár úrnak, aki — bár külső jelek szerint nem cserkész — mégis mindig „segít, ahol tud" és mindig a legnagyobb készséggel állott mindenkor rendelkezésünkre. Az anyagi nehézségek ellenére az idén mégis sikerült egész sereg cserkészkönyvet szereznünk. Reméljük, hogy ezek használata cserkészeinkben mind a cserkésztudást, mind a cserkészszellemet gazdagítani fogja. Ugyanezen cél szolgálatában áll a nyári tábor is, ahova azonban — nem biztos, hogy mind anyagi okok miatt — aránylag kevesen jelentkeztek. Heúliskolai értesítő. 4