Állami főreáliskola, Debrecen, 1928

29 közül magántanulásra tért 1, kilépett 17 ; elbíráltatott 367 tanuló. Az I., II., IV. osztály párhuzamos volt, eszerint 11 osztály állott fenn. Az alsó osztályok 256 tanulójával szemben 147 felsőbb osztályú tanuló állott. Százalékban 63-5 és 36-5, ami a normális állapotot jelzi. Túlnépes osztályunk nem volt. A tanulmányi állapotot jónak minősítette az osztályozó értekezlet. Vannak egyes osztályokban gyenge tanulóink, de hanyag tanuló kevés van. A túlterhelést, amelyről manapság oly sok szó esik, a tanári kar a tananyag legszükségesebb részének áttekintő és rendszeres didaktikai feldolgozással tompítja. Bizonyítványt kapott : 367 tanuló. Ezek közül 297, vagyis 80-9% végezte be az évet legalább elégséges eredménnyel. A bukottak száma 70, vagyis 191%. A tanulók erkölcsi magaviselete jó. A tanári kar a tanulók erkölcsi magaviseletét nemcsak az iskolán belül, hanem az iskolán kívül is figyelemmel kísérte. Igazgatói megrovások száma 2. A bizonyítványt kapott tanulók közül a tanári kar 225-öt példásnak, 131 -et jónak, 11-et szabályszerűnek minősített. Az egészség dolgában nagyobb panaszra nincs okunk. Súlyos megbetegedés csak szórványosan fordult elő. Halálesetünk nem volt. Dr. Varga Emil m. kir. egészségügyi tanácsos minden héten meglátogatta az iskolát és a szegény tanulókat ingyen gyógykezelte. Különösen az influenzajárvány idején éber figyelemmel kísérte a tanulók egészségügyét, akik kis százalékban beleestek a járványbetegségbe, de komolyabb baj nem történt. A tavaszi szemvizsgálatot az illetékes városi t. orvos, dr. Trocsányi Béla, április 8. és 10-én tartotta meg, mely alkalommal trachomagyanús megbetegedést nem talált. 5. Vallás-erkölcsös nevelés. A tanári kar a maga egészében vallja, hogy a nevelésnek valláserkölcsösnek kell lennie, ha tulajdonképpen civilizációról beszélni akarunk. Amely nemzet a valláserkölcsi alapot kirúgta lába alul, az rohamlépésekkel halad a végső enyészet-felé. Valláserkölcsi alap nélkül a bűn, a romlottság burjánzik. Éppen azért szigorúan őrködtünk, hogy az ifjúság vallási gyakorlatait pontosan tartsa be. De nem elégedtünk meg szóval, intéssel és őrködéssel. Példával jártunk előre, arra buzdítottuk a szülőket is, hogy a fiúval egyidőben menjenek ők is a templomba. A r. kath. tanulók minden vasár- és ünnepnapon testületileg vettek részt a szt. misén. Négyszer járultak a szt. gyónás és áldozáshoz, húsvét előtt háromnapos szt. gyakorlatot tartottak. Halottak napján, Hamvazó szerdán szt. misén, Űrnapkor pedig az úrnapi körmenetben vettek részt, mindenkor a kath. tanárok vezetése mellett. Nagy kár, hogy télen rendszeres exhortációkat nem tartottak. A református vallású tanulók vasárnaponként a nyári hónapokban a közös középiskolai istentiszteleten vettek részt a Kossuth-utcai templomban, téli hónapokban az intézetben tartották meg istentiszteletüket. Megünnepelték a reformáció emlékünnepét; az V—VIII. o. tanulók igen gyakran járultak úri szentvacsorához. Áldozócsütörtökön a IV. o. tanulók a hitvallás után felvették az úri szentvacsorát. A gör. kath., ág. evangélikus és izraelita vallású tanulók vallási kötelességeiket a hitoktató rendelkezése szerint teljesítették. 6. Vallástani összefoglalások. A VIII. osztály vallástani összefoglalásai május hó 8-án folytak le. A VIII. r. kath. vallástani összefoglalásokon dr. Lindenberger János pápai főpap, prépost-kanonok-plébános elnökölt, a reformátusokén Uraij Sándor ref. lelkész-moderátor elnökölt. A többi osztályokban a vallástani összefoglalások június 10-én folytak le.