Állami főreáliskola, Debrecen, 1928

23 hosszú telet, a csermelyt, a violát, az ő kis debreceni kertjét, németesen, szentimentális hangokon. Csokonai hatása alatt ódákkal és anakreoni dalokkal is próbálkozik. Sajátságos, hogy lírai versei egyáltalán nem népies ízűek'; hangban, magyarosságban messze állanak a Ludas Matyi egészséges, reális, talpraesett modorától. Ez a Ludas Matyi című, négy ,,levonás"-ból álló komikus, elbeszélő költeménye tette híressé, biztosított neki helyet az irodalomtörténetben. A földesurán háromszor bosszút álló falusi suhanc története nemcsak a magyar irodalomban ismerős : vándor meséje a világirodalomnak. Fazekas szerencsés kézzel nyúlt ehhez a tárgyhoz ; felfogása, előadásmódja teljesen népies ; pompás szavakkal, tősgyökeres magyar szólásokkal fűszerezi kerek elbeszélését. A hexameteres formával csak emeli a tárgy komikumát, de bámulatos könnyedséggel és természetességgel tudja népies ízű mondatait a klasszikus vers formájába önteni. Ezt a költeményt oly népszerűvé kettős célzata tette : 1. A természet fiának, az egyszerű paraszt fiúnak furfangos esze győzedelmeskedik a tanult úri emberen. 2. Az elnyomott jobbágy torolja meg sérelmét a kegyetlenkedő földesúron. Ezzel a tendenciával lett Ludas Matyi az első irodalmi támadás a nemesi kiváltságok ellen, a jobbágy érdekében. Hogy iskolánkat Fazekas Mihályról nevezték el, annak igen sok oka van : Fazekas Mihály Debrecenben született, élt és halt meg ; Ludas Matyi-ja máig is kedves olvasmánya műveltnek és kevésbbé műveltnek egyaránt ; elévülhetetlen érdemei vannak a magyar növénytan terén ; az sem maradhat figyelmen kívül, hogy Fazekas Mihály mint vitézkatona, mint egyházának hü fia, mint városának hasznos polgára, általában mint a XVIII. század tiszta felvilágosodásától áthatott nemes jellemű ember erkölcsi példányképül szolgál annak az iskolának, melyet nevével díszít. II. Iskolánk múltja. A debreceni áll. főreáliskola 1873 november 3-án nyílt meg egyszerre négy osztállyal, mint debreceni városi reáliskola Debrecen sz. kir. város közönségének áldozatkészségéből. A dologi és személyi kiadásokat maga a nemes város vállalta. Bőkezűen gondoskodott a tanárok fizetéséről s oly fizetést adott, aminőt csak akkor a kormány és a főváros fizetett a maga iskoláiban. Első ideiglenes elhelyezése a református főiskola roppant épületének egy kis szögletében történt. Az 1875. évben megnyílt az ötödik osztály is. Mivel azonban az 1875-i min. rendelet rendelkezései a főreáliskolákat nagyon költségesekké tették, a város a reáliskola további fejlesztésébe a maga erején nem merészelt belemenni. A reáliskola így 1889-ig ötosztályú maradt. 1886-ban a főiskolából is kiszorult a IV. és V. osztály, az igazgatói és könyvtári helyiséggel a Vecsey-házban nyert elhelyezést. 1885-ben tétettek első lépések a város részéről, hogy a reáliskola állami kezelésbe vétessék. Azonban még hat esztendőnek kellett le folynia, amíg az államosítás megtörtént. Az 1889—90. tanévben megnyílik a VI. osztály is, melynek terhét a tanári kar egy évre minden díjazás nélkül magára vállalta. 1891 április havában jött létre a vallás- és közoktatási minisztérium és a város között a végleges megállapodás az államosításra nézve. Az 1891—92. iskolai évben megnyílik a VII. osztály