Állami főreáliskola, Debrecen, 1928

13 fogadhattuk őt azzal a külső ünnepélyességgel, amely hozzá illett volna. Csendesen jött Debrecenbe és első útja iskolánkba vezetett. Nem jelent meg hivatalosan, nem fitogtatta magas pozicióját, nem hódolatot követelt, baráti szeretetet keresett. Meg is találta. Meleg szeretettel és őszinte barátsággal fogadtuk őt. Ady Lajos neve egyébként is ismeretes volt az egész tanári rend, a magyar társadalom és az ifjúság előtt. Ady Lajos az Országos Középiskolai Tanáregyesület vezetőemberei közé tartozott. Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönynek éveken át volt szerkesztője, 1914—19-igi és mindenkor bátran szállt síkra a tanári rend érdekeiért. A szerkesztő, szobát csak akkor hagyta el, amidőn a főigazgatói székbe került. Az 1911—14. között a fővárosi lapokban jelentek meg elbeszélései, amelyek nevét a nagyközönség körében is ismertté tették. Az Olcsó Jókai számára bevezetést és magyarázatokat írt több füzethez. Társszerzőségben írt a középiskolák számára tankönyveket, amelyek még a mai napig is forgalomban vannak, sőt azokat a legújabb tanterv­hez átdolgozta. Főműve : testvérbátyjának, a híres költőnek, eddig leg­hitelesebb életrajza : Ady Endre. Ady Lajos ezelőtt tíz évvel foglalta el főigazgatói állását. Hivatalba lépése a legnehezebb időkben történt. Az ország kétharmadrészét az ellenség megszállotta és már ugrásra készen állt a kommunizmus, melyet ő egy akkori igazgatói értekezleten a legnagyobb nemzeti szerencsétlenségnek nyilvánított. Ezekben a súlyos időkben vezette az iskolaügyeket, a ha­gyományokhoz hű magyar szellemben. Élénken tiltakozott az ellen, hogy az iskola dolgaiba avatatlan elemek szóljanak bele és hogy a nevelés ügyét nemzeti jellegéből kiforgassák. Az oláh megszállás alatt egy pillanatig sem ringatta magát csalóka reményekben, mint az akkori rövidlátó politikusok tették. Már akkor hangsúlyozta, hogy milyen nagy feladatok várnak a magyar társadalomra. Többé nem arany ifjúságra, hanem acélifjúságra van szükségünk — mon­dotta a főigazgatói értekezleten. Munkája azonban ott a legértékesebb, ahol az iskola konszolidációjá­ról volt szó. Átgondolt, féltudatos munkával vezette az iskola ügyét a forradalmak lezajlása után s ennek köszönhető, hogy a debreceni tan­kerület iskolái országos viszonylatban is a legjobb hírnévnek örvendenek. Hivatalos érintkezése a kollegiálitás jegyében folyik. A nehezebb ügyeket is tapintatosan s őt jellemző játszi könnyedséggel oldja meg. A hibára is van mentsége, de az igazságosság elvét szigorúan szem előtt tartja. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy jubileuma alkalmából hatal­mas arányokban nyilatkozott meg a tanári karok szeretete és nagyra­becsülése, melynek legszebb megnyilvánulása volt az impozáns lam­pionos felvonulás. Jubileuma alkalmával a tisztelet, hála és igaz szeretet legszentebb érzelmeivel üdvözöljük az iskola nevében a tankerület vezetőjét és azt kívánjuk, hogy minél tovább maradhassunk vezérlete alatt!

Next

/
Thumbnails
Contents