Állami főreáliskola, Debrecen, 1922

E betű : 10. Egyszer volt egy ember, erős mint az [Elevátor, Emelt minden terhet, el is ejtette egy [párszor. Európa sorsát hogy fölvette a vállára, Elejteti e, ráhullt, összenyomta utoljára. Öreg Wilson bicsi: kemény neked [Európa, Beletört a fogad ebbe a vén mogyoróbí. A betű: 11. Álok verte a magyart, inert soha sem [tart össze, Tiszta buza volna bár, sok a konkoly [közte, Szeleljük Iw, északi szél felezze, [sodorja, Hadd legyen már egyszer boldog a [jó Isten magyarja. L betű: 12.Lássátok: már harmadjára taszítom [be képemet; Láng volnék bár, nincs bennem sok [köszönet. Fellobbanok, ellobbanok, mint a ma­[gyar tűz, Lidércláng ez, mit a csendes szellő [is elűz. Itt vagyok, ott vagyok, seholse vagyok, Lopott fény a fényem, magának ragyog. (Az első Á az első sor végig fölállása­kor kilép és végignéz a soron) Ni, most látom, hogy a Rend : értelmet [jelent! Ti-enkét betű a sor, tiszta régi Rend! Ál'ami Főreál —állj, vigyázz, jobbra nézz! Fel a fej! Ki a mell! Szembe szem ! [Kézbe kéz! Tizenkét sziv egybe dobban, Tizenkét láng összelobban, Aki szeret: ide áll, Aki gyűlöl: félre áll! Ez a magyar Ideál. Éljen a ff reál! (Mind: Éljen!) Ö betű: 13. Örömemben idejöttem, Begörögtem mint a dinnye, ha görög, Tudom, a mi földi múló Öreg cocó lesz az uj ló. Ez a nap sem örök, Ha nem őrök, örvendezzünk, 7 Míg csak benne tart Isten áldjon mindtn embert, Főkép a magyart. T betű: 14. Tudomány te égő fáklya, csillagtalan [éjjelen, Te vezess a messze célig, míg a tűz­[nap megjelen. A sötétség, elvakultság, vad gonosz­ság törjön össze. Ezer sebből vérző testünk-lelkünk gyászát te födözd be. V betű : 15. Vak vezet világtalant — én a V betű [vagyok. Hogy detűl az eiborúlt arc, ha az én [szavam ragyog! Vak nem látja, hogy mi jó: a kettős [vakáció! Ez a világ értelmetlen, csak ebben [van ráció. Óh magyar náció! Egész léted egy örök vakáció! E betű: 16. Ember-emlékezet óta Azt mondja a magyar nóta : Mióta fölcseperedtem, Mindig a szépet szerettem. Van-e szebb az ifjúságnál, A virágzó rózsafánál ? Ki a szépért él és hal — Jöjjön közénk és maradjon fiatal N betű : 17. Nem tudom én miből lett a szekunda Tán valaki az életét megunta Egy nagy fára akasztotta s az a nagy [fa elégett Égett fának vak szenéből faragtak [ceruzavéget. S az a komisz ceruza csak írsokál, [irsokál Szegény diák gyerek egyre sírdogál, [sírdogál. É betű: 18. Éljen az élet, élni vágyom, Míg csak az Isten napja süt, Míg cseh-szlovákra, muja románra, Az istennyila le nem üt. Csak azt kérem: azt a nyilat Magyar vitéz faragja, Hogy hadd rontson, bontson, törjön, Tépjen benne veszekedett haragja.

Next

/
Thumbnails
Contents