Állami főreáliskola, Debrecen, 1922

5 Tanítványaival a legnagyobb szeretettel és gyöngédséggel bánt és nem volt rá eset, hogy őt a tanítványok részéről valami tiszteletlenség érte volna. Ellenkezőleg a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel gondolnak reá. Dr Kardos Albert 1921. év végén egy évi szabadságot, majd nyugdíjaztatását kérte. A vallás- és közoktatásügyi kormány 1922. szept. 1-én érdemeinek elismerése mellett nyugalomba helyezte, akitől tanártársai 1922. szept. 25-én tartott teljes tanári értekezleten búcsúztak el, abban a reményben, hogy a nyugalomnak szánt éveit a magyar közoktatásügy további fejlesztésére fogja fordítani. Dr. Z. J. III. Fazekas Mihály. (1766-1828). Fazekas Mihály, akinek nevét viseli ötven éves iskolánk Csokonai kortársa és barátja volt Debrecenben. Ifjúságát katonás, kodásban töltötte külföldön, s mikor 1796-ban, harminc éves korában hazatért főhadnagyi ranggal, verselgetésre, a növények tudományos megfigyelésére szenteli életét. A természettudományok müvelése hagyomány volt akkor Debrecenben; Földi János, a híres orvos és író serkentő hatása alól Fazekas sem ludott szabadulni; s a korán elhunyt Földi félbeszakadt munkáját folytatja, mikor megírja Diószegi Sámuellel az első rendszeres magyar növénytant. A magyar botanikának ez a könyv az alapvetője; nagy érdeme: a növények pompás magyar elnevezésén kivűí Linné rendszerének átvételében áll. De Fazekas Mihály nemcsak tudós volt, verseket is írt. Már katona korában megvan ez a poétái kedve. Megénekeli a tavaszt, a nyári estét, a hosszú telet, a csermelyt, a violát, az ő kis debreceni kertjét, németesen szentimentális hangokon. Csokonai hatása alatt ódákkal és anakreoni dalokkal is próbálkozik. Sajátságos, hogy lírai versei egyáltalán nem népies ízűek; hangban, magyarosságban messze állanak a Ludas Matyi egészséges, reális, talpraesett modorától. Ez a Ludas Matyi című, négy „levonás"-ból álló komikus, elbeszélő költeménye tette híressé, biztosított neki helyet az irodalomtörténetben. A földesurán háromszor bnsszút álló falusi suhanc története nemcsak a magyar irodalomban ismerős: vándor meséje a világirodalomnak. Fazekas szerencsés kézzel nyúlt ehhez a tárgyhoz; felfogása, előadásmódja teljesen népies; pompás szavakkal, tősgyökeres magyar szólásokkal fűszerezi kerek elbeszélését. A hexameteres formával csak emeli a tárgy komikumát, de bámulatos könnyedséggel és természetességgel tudja népies ízű