Állami főreáliskola, Debrecen, 1916

15 II. Rendkívüli tárgyak. 1. Latin nyelv. Ebben az iskolai évben a latin nyelvnek mind a négy tanfolyama fennállott. Az I., III. és IV. évfolyamot Oláh Qábor, a Il.-at dr. Kardos Albert tanította. Latin nyelvi osztályzatot kapott az I. évfolyamon 13, a Il.-on 8, a Ill.-on 7, a IV.-en 2 tanuló. Az eddig használt tankönyvek szerint elvégzett tananyag nagyjából ugyanaz volt, mint a békés években szokott lenni. 2. Gyorsírás. Két évi szünetelés után dr. Madai Pál tanár vezetésével újból megkezdődött a gyorsírás tanítása. Az ifjúság ez évben a gyorsírás levelező részét tanulta a Qabelsberger—Markovics-rendszer szerint heti két órában. A tanulók száma 50 volt (a III—VII. osztályból), a tanítás díja pedig 8 K, amelyet két részletben lehetett fizetni. A többi rendikívüli tárgyak, u. m. egészségtan, ének, zene, vívás, fizikai gyakorlat tanítása szünetelt a háború miatt. IV. Az írásbeli dolgozatok címe. 1. Magyar nyelv. V. osztály. 1. A tapasztalás fontossága. 2. Zrinyi Miklós halála. 3. Történetírás és nyelvtudomány. 4. A magyar faj jellemzése. 5. Az írásművek szerkezete. 6. A regények nemzeti és emberi értéke. 7. Kossuth és Deák. 8. A világbéke gondolata (Szónoki forma). 9. A görög nép. 10. Levél (Szabad tárgyú). VI. osztály. 1. A debreceni Kossuth-szobor. 2. Népdalok és műdalok. 3. Széchenyi jelleme Arany ódája nyomán. 4. Arany János nőalakjai. 5. A balladák csodás eleme. 6. A dráma kifejlődése. 7. Az „Ember tragédiájáénak szerkezete. 8. A népszínmű. 9. Tájképfestészet és leíró költészet. VII. osztály. 1. Szempontok az irodalmi művek vizsgálatánál. 2. A magyar középkori költészet jellemzése. 3. Tinódi és a lantosok, hegedősök rendje. 4. Remeszánszj ihatás Balassi költészetében. 5. A széphistóriák irodalmi jelencősége. 6. Zrinyi és Gyöngyösi. 7. A magyar irodalom főforrásai. 8. Berzsenyi nyelvbeli sajátságai. 9. Kölcsey, a kritikus.