Állami főreáliskola, Debrecen, 1915

6 Morva határhegység, Nyugoti Beszkidek, Erdős Kárpátok és Keleti Beszkidek, a Keleti és Déli Kárpátok csoportjai átalában homokkőből állanak. Ezt csak azért hangsúlyozom, mert a hegy anyaga szorosan összefügg a hegy alakjával, amely viszont a hegy védelemre alkalmas jellegét dönti el. A magyar határon húzódó, u. n. kárpáti homokkőből álló eme hegyek, amelyek épen a kárpáti orosz harcok színhelyei voltak, nem valami égbetörő, tömeges karakterűek, nem mély völgy-nyílásokban vagy regényes szakadékokban gazdag régi korú, barázdált hegyek, hanem egy-két ezer méter közt váltakozó, lankás lejtőjű középhegyek, legnagyobb részük erdővel sűrűn borítva. Hazánk poltikai határa kevés eltéréssel mindenütt a Kárpátok vízválasztó vonalán megy, ami egyszersmind azt jelenti, hogy a hegység legmagasabb pontjain, a gerincén húzódik. Ugyanis a Vlára hágótól a Tátráig a vízválasztó és az országhatár összeesik. A Popráddal a vízválasztó is benyúlik a Hernád forrásvidékéig, a Király-hegység északi lejtőjéig, de Bártfától nyugatra ismét a határra megy és az Északkeleti Kárpátokban mindenütt követi az országhatárt. A Keleti Kárpátokban a vízválasztó átalában a határtól egy kissé nyugatra esik. A Déli Kárpátokban a Fogarasi és Szebeni havasok közt a gerincet áttörő Olt s a két Zsil begörbíti ugyan a vízválasztót, de ez határvédelmet gyöngítő körülményt egyátalában nem okoz. Minthogy vízválasztó és főgerinc, vagyis a Kárpátok legmagasabb pontja és az országhatár összeesik, ebből nyílván következik, hogy a Kárpátok legnehezebben járható vonala épen az országhatáron húzódik. És többé-kevésbé járható útakat csakis ott találunk, ahol a gerinc nyereg módjára legörnyed és emberi láb könnyen áthághatja, vagy ahol a folyók szűk és mély völgyeket, átkelésre alkalmas szorosokat vájtak és ezáltal egyes pontokon alacsonnyá tették a magas gerincet. A közlekedésre alkalmas ilyen hágók és szorosok a Kárpátok 1500 km. hosszú gerincén aránylag csekély számmal vannak. Az Északnyugati Kárpátokban mindössze 25 országút és 5 vasút, az Északkeleti Kárpátokban 15 országút és 5 vasút, a Délkeleti és Déli Kárpátokban 20 országút és 4 vasút vezet át. Jellemző azomban, hogy az összes fontosabb átjárók a magyar folyók szerint helyezkednek el és rendesen a Kárpátok külső lejtőjén lefutó patakok völgyébe vezetnek. Ilyenek az Északnyugati Kárpátokban a Vláraszoros (271 m., vasúttal), amely a hasonló nevű patak völgye révén a Vág és Morva folyók völgyét, a Jablunkai hágó (551 m., vasút), amely a Kisuca és Olsa révén a Vág és Odera völgyét köti össze; azután következnek az árvái és szepességi hágók, mint a Szkalitei (700 m.), Polhorai (809 m.), Podvilki (703 m.), Kopai (1773 m)