Állami főreáliskola, Debrecen, 1914

29 szolgálatra alkalmasnak minősíttetett, de ránk nézve oly kedvező beosztást nyert, hogy katonai szolgálatának és tanári kötelességének egyaránt eleget tehetett. Zecevic Abdullah muszlimán hitoktatónak is be kellett vonulnia. A tanári kar hadbavonult tagjairól kiilömben más hely szól részletesebben. A háború zajában csöndesen hunyt el az iskolának egy nyugalomba vonult érdemes tanára: Domokos Jenő. Már életének és tanári pályájának alkonyathoz hajló felében, az 1897. évben került intézetünkhöz, de ifjúi hévvel és lelkiismeretes buzgósággal végezte minden tanári kötelességát. Viseletében, beszédében, egész magatartásában soviniszta magyar ember volt, ámbár nemzetközi tudományokat: mathematikát és fizikát tanított. Életének 76., nyugalomba vonulásának 6. évében 1914 szeptember 25-én halt el Enyingen, ahová mintegy a háború zivatara elől vonult vissza. A tanári kar jegyzőkönyvben örökítette meg a közszeretetben álló kartárs emlékezetét és részvétíratot intézett a gyászoló családhoz. 4. A tanulók száma még a hadi állapot ellenére is szaporodott, holott a háború kitörésekor el voltunk készülve 10—15%-os csökkenésre. A létszám a magántanulókkal együtt a tavalyi 301-hez képest 305-re emelkedett, tehát olyan magasra, amilyen az 1902—3. év óta nem volt. — Az alsó és felső osztályok egymáshoz való számaránya némileg javult, az alsó osztálybeliek száma ugyanis 82%-ról 76.1 %-ra szállott le, de ezt az aránytalan megoszlást még most sem tartjuk egészségesnek. Kedvező változást e téren csak a reáliskolának rég sürgetett és már teljesen megérett egyenlőjogusításától várhatunk. A kisebb tanulók nagyobb száma tette szükségessé az egyik alsó osztálynak a párhuzamosítását. Minthogy az isk. év kezdetén a II. osztályba iratkozott be a legtöbb tanuló, ezt az osztályt párhuzamosítottuk a felsőbb tanügyi hatóság engedélyével, úgy hogy az osztályok száma az idén is 9 maradt. Meg kell jegyeznem, hogy a VII. osztály inkább véletlenségből, mint megmagyarázható okokból rendkívül elnéptelenedett; vizsgálatot csak 3 tanuló tett. Ebből a jelenségből semmiféle messzebbmenő következtetést vonni nem lehet, éppen oly kevéssé, mint ahogy a földbirtok termékenységét nem szabad abból megítélni, ha egy darabján a termést elverte a jég. 5. Az iskolai év lefolyása. A háború első heteiben a tanári kart méltán tartotta fogva az az aggodalom és kétség, hogy vájjon megnyílnak-e az iskolák és hogy mely időpontban kezdheti meg tanítási munkáját. A közoktatási minisztérium bölcs intézkedése (114,811—1914. sz. rendelet) idejekorán eloszlatta az aggodalmat és kétséget. Augusztus 29-én, akárcsak békeidőben, megtartottuk alakuló tanácskozásunkat, s az előre kitűzött rendes időben elvégeztük a javító, pót-, magán- ás felvételi vizsgálatokat. Szeptember