Állami főreáliskola, Debrecen, 1913

4 tudta méltányolni azt, hogy a tanulót főleg az alsó osztályokban a felelésben nemcsak a logika szabályai vezetik, hanem az ember idegrendszerének egyéni különbözőségei is érvényesülnek és sokszor felnőtt ember sem tud bármely pillanatban tudatának teljes ismerettartalmáról világosan számot adni. Tanítási munkájának az volt az egyetlen célja, hogy tanítványai tudjanak. E tekintetben megalkuvást nem ismert. A kötelesség teljesítésének kérlelhetetlen követelésével Jaszencsák Sándor erősen formálólag hatott tanítványainak lelki kialakulására. Ezt később, felnőtt korukban sokszor hálásan elismerték. Sajnálni lehet, hogy Jaszencsák Sándor egyetemi tanulmányai befejeztével nem jutott olyan környezetbe, ahol határozott mathematikai tehetsége kellő buzdítás mellett az alkotás színvonaláig tudott volna emelkedni. A tanítandó anyagot azonban még a későbbi években is mindig újra a legapróbb részletekig, a használandó kifejezésekig feldolgozta. Érettségi feladataiban mindig önálló volt, valamint a tanításnál is folyton jobb és minél világosabb hasonlatokat és közéleti példákat keresett, hogy magyarázatát mindenki megértse. De már arra nem volt rábírható, hogy az ilyen, éveken át kipróbált és célszerűnek bizonyult gyakorlati fogásokat és módokat összegyűjtve, vagy az egész tanítási anyagot feldolgozva, nyilvánosságra hozza. A fizikában a legnagyobb súlyt az elméleti részre fektette. A kísérletekben megelégedett az eszközök megismertetésével. Tanári működése a főigazgatói látogatások alkalmával, valamint az érettségi biztosok jelentéseiben többször elismerésre talált. Két ízben miniszteri elismerést is kapott. Az iskolán kivül Jaszencsák zárkózott természetű volt. Határozottan demokratikus gondolkodása mellett is nem egykönnyen társult. Szűkebb baráti körben azonban akárhányszor ő tartotta derűit hangúlatban a társaságot. Mélyen érző szívét mutatta az, hogy gyermekkori családi emlékeiről meghittebb körben nagy szeretettel beszélt; nem sokkal előtte meghalt özvegy édes anyját pedig odaadó rajongással imádta és féltette; nőtlen lévén, minden ünnepi és nyári szünidőt nála töltött. Közéleti szereplése Jaszencsák Sándornak sohasem volt. Választásoknál ©gyetlen-egyszer sem szavazott. Nem érdektelen felemlíteni, hogy a budapesti egyetemen az első bölcsészbált Jaszencsák Sándor rendezte. Pályájamásodikfelében szemét szürke hályog támadta meg; 1907-ben szélhűdés érte s azóta csak kínlódás volt élete. Nyugalomba vonult s hátralevő éveit rokoni körben töltötte Huszton, majd Kispesten. Ott váltotta meg teherré vált életétől a halál 1914 január 16-án. Emlékét tisztelő kegyelettel őrizzük. H. R.