Állami főreáliskola, Debrecen, 1913
25 tornász Altmann Sándor IV. o. t. a versenyből kiesett. V—VIII. oszt. korlátversenyében: I. Suszták István VIII. o. t. (15 pont). II. Csapó István V. o. t. (13.5 pont). III. Tóth István V. o. t. (13.3 pont). IV. Szombathy Imre VII. (13.2 pont). V—VIII. osztály magasugrás versenyében: I. Suszták István VIII. o. t. (159 cm.). II. Sajó István VIII. o. t. (150 cm.). III. Erdős Nándor VII. o. t. (145 cm.) A kapuvédő játékban győzött a vendég csapat 4: 0 arányban. — A tornavizsgálatot a tanári testület teljes számban és igen számos szülő nézte végig. 12. Az egészségi állapot a növendékek körében teljesen kielégítő volt; járvány elkerülte az iskolát és haláleset is csak egy fordult elő, amelyről már fentebb megemlékeztem. A szokásos orvosi vizsgálatok és ellenőrzések az idén is megtörténtek. A tornamentesek száma csekély; a rajz pontosabb kivitele alól csak egy magántanulót kellett fölmenteni — szemgyöngeség miatt. 13. Az iskolát, mint minden évben elárasztották a gyüjtőivek emberbaráti és hazafias célokra. De érezve a súlyos gazdasági helyzetet és ismerve tanítványainknak átalában szűkös körülményeit, átalános gyűjtést csak egyszer rendeztünk, még pedig a legsürgetőbb célra, a debreceni munkanélküliek javára. A gyűjtés eredménye 79'49 korona volt. Részleges adakozások is történtek, igy a református növendékek és a tanári kar egy-két tagja 20 koronával járultak hozzá a debreceni ref. egyház egyházfentartó alapjához. A magyar iskola-egyesület 2 filléres levélzáró bélyegeiből, amelyek egyúttal a haza legszebb tájképeit tüntetik fel, szintén elkelt néhány 100 darab. Maga a tanári kar az ifjúságtól függetlenül sokszor áldozott egyik-másik nemes célra, igy a debreceni görög katholikus püspökség ellen elkövetett merénylet áldozatainak síremlékére. 14. Volt növendékek hálája. Régebbi tanítványainknak az intézethez való ragaszkodása leginkább abban mutatkozik, hogy folyton fokozódó számmal látogatják iskolai ünnepeinket és közvetlenül vagy közvetve szíves áldozó készséggel támogatják az ifjúsági egyesületeket, főkép a segítő-egyesületet. Komoly és talán a jövőre nézve áldásos lépés történt a volt növendékek összetartására és az iskolához való viszonyuk erősítésére. Széleskörű mozgalom indult meg olyan tanulótársi egyesület alakítására, amilyen a fővárosban és egy-két vidéki iskolával kapcsolatban már több is működik. Ez a tervezett egyesület a következő célokat óhajtaná megvalósítani: 1. Fentartja és ápolja az anyaiskola iránti kegyeletes ragaszkodást. 2. Megóvja és fejleszti a tanulótársak összetartozásának érzését.