Állami főreáliskola, Debrecen, 1913
22 lóknak iskolán kívüli életére is; számos növendéket meglátogattak és ott, ahol kellett, intézkedéseket is tettek a rendtartásnak megfelelően. 9. Iskolai ünnepek. A föntebb említett ünnepeken kívül kegyelettel adóztunk október 6-ika gyászos emlékének annak az Erdődön tartott önképzőköri ünnepnek a keretében, amelybe a tanuló ifjúság bele illesztette a Petőfi iránti hódolatát; ugyancsak az önképzőkör közreműködésével újítottuk fel Erzsébet királyné emlékezetét november 19-én, ünnepeltük báró Eötvös József születésének százados évfordúlóját november 23-án és az 1848. évi nagy eseményeket március 15-cti. Május hó 18-án egy órát szenteltünk a világbéke eszméjének, melyet dr. Medveczky Károly tanár fejtegetett. — Junius 8-án az egész tanári kar és tanuló ifjúság, valamint több száz főnyi közönség jelenlétében az igazgató emlékezett meg az 1867. évi koronázásról és hálát adott a gondviselésnek, hogy Ferenc József ő felségét a gyötrő betegségtől megszábaditotta és uralkodói hivatásának bölcs teljesítésére felgyógyította. 10. Az iskola a társadalmi életben. Minden iskola egy kis külön állam az államban, de ha még oly zárt testület volna, akkor sem tarthatja magát teljesen távol a körülötte zajló élettől. Iskolánk is tehát életjelt adott és megjelent, valahányszor és valahol csak a társadalmi illendőség vagy még inkább a nevelői hivatás úgy hozta magával. — A tanári kar és a tanuló ifjúság testületileg ott volt a Kossuth-szobor leleplezésének hazafias ünnepén (1914 máj. 3.), a tanári kar megjelent a hajdudorogi püspökség ellen elkövetett merénylet debreceni áldozatainak a temetésén (1914 febr. 25.), egyszersmind mély részvétét nyilvánította Miklóssy István gör. kath. püspök úr iránt. — A tanári kar örömmel üdvözölte a székelyudvarhelyi ref., az újvidéki és lőcsei kir. kath. gimnáziumokat új épületbe való beköltözésük alkalmából. Szivvel-lélekkel eggyiitt ünnepelt a debreceni ref. gimnáziummal, midőn ez a százados testvérintézet felavatta palotának is beillő új épületét (jun. 3.). Ez alkalommal a reáliskola igazgatója köszöntötte a helybeli középfokú iskolák nevében az ünneplő intézetet; a tanári kar több tagja és egy tanítványunk pedig közreműködött az ünnepi műsor egyik legérdekesebb pontjában, Szofoklesz „Antigoné"-jának előadásában. Általában iskolánk és a helybeli testvérintézetek között a legbarátibb viszony állott fenn. — Ezt elősegítette az a körülmény, hogy tanári karunknak zeneileg képzett tagjai, továbbá ifjúsági ének- és zenekarunk készséggel hozzájárultak más iskolák ünnepi műsorához. így működött közre az ifjúsági énekkar Kolhventz Rezső vezetése alatt az állami fémipari szakiskolában