Állami főreáliskola, Debrecen, 1909

12 különösen amikor a gyermek az iskolába kezd járni. A munka jelentékeny részét átveszi az iskola, ahol beigazolva kell látnia a gyermeknek mindazt, amit a szülői házban tanult. Schneller István szerint a tanárnak elsősorban vallásosnak kell lennie, másodsorban fel kell szerelve lennie azokkal a paedagogiai és didaktikai eszközökkel, amelyeket ezen gyűjtő fogalom alá vesszük: tanári rátermettség. Hadd lássa a növendék, hogy a tanár felett magasabb hatalom is uralkodik, tanulja továbbá elismerni, méltányolni nevelőjének a munkáját, lássa be a gyermek azt, hogy tanárjának minden gondolata, összes törekvése az ő boldogulására irányul. Ha a földtől jó termést akarunk, nem elégséges azt jól megmunkálni és bele jó magot vetni, hanem ki kell terjesztenünk figyelmünket arra is, hogy azt lelkiismeretlen emberek vagy más körülmények tönkre ne tegyék. A zsenge gyermeki szívet különösen korunkban számtalan rosszindulatú ember képében bújt ördög veszélyezteti. S épen azért a gyermek társaságára kell ügyelnünk. A gyermek minden rosszat főképen a rossz társaságban szerez meg; a betegség ragadós, legyen az testi, avagy lelki. Mindenesetre leghelyesebb dolog volna, ha a gyermek állandó felügyelet alatt lehetne vagy olyan játszótársak között, kik gondolkodását és erkölcseit meg nem ronthatják. Legtöbbet ér e tekintetben egy jó felügyelet alatt álló Jconviktus. A közös munka, a közös együttélés és gondos felügyelet rendkívül jótékony és buzdító hatással van a gyermek lelkére. A mai viszonyok közt nem vagyunk berendezve oly nagyszámú konviktusokra, ahová gyermekeink javarészét elhelyezhetnők; a gyermek legtöbbnyire a családban és az iskolában nevelkedik. Amíg a gyermek otthon és az iskolában van, addig veszély nem fenyegeti őt. Ámde mit csináljon délután? Mert játékszenvedélyét ki kell, elégítenie. A szülőnek ezer és száz gondja között nem igen jut arra ideje, hogy gyermeke mulatságáról gondoskodjék. Az iskola gondoskodott arról, hogy hetenkint egyszer játékdélútán legyen. De mi ez, mikor még hat üres délutánja marad. Az iskolának kell erről is gondoskodnia. Minthogy a nevelés alapelve: a lélek és test harmonikus nevelése és mivel a lélek táplálékáról eléggé gondoskodunk: a testre is nagyobb gondot kell fordítanunk. Legyen az iskola nagyobb egy-két liold területű kerttel ellátva. Ebben a kertben legyen minden osztálynak saját területe, ahol a gyermekek délutánonként egy. másfél órát a tanár felügyelete alatt dolgozhatnak, — ki kapával, ki ásóval, ki kerti ollóval Wgy késsel: ki gyomlálással, ki ülteiéssel legyen elfoglalva. Egy kis félszerbe legyen egy kis asztalos műhely fölállítva, ahol a kertészethez szükséges dolgokat állíthatják elő. A munka útán egy kis játék üdítő és fölfrissítő hatással lesz a növendékekre. Ezen könnyű foglalkozás után haza siet a növendék, hogy a másnapi feladatait elvégezze, mert a test erre a napra kivette a maga részét, a lélek is követeli a magáét. Tapasztalásból mondhatom, hogy könnyű testi munka után sokkal jobban s kellemesebben esik a szellemi foglalkozás, mintha az ember semmi munkát sem végez. Ezen délutáni foglalkoztatásnak rendkívül nagy hatása van a gyermek lelkére. Először is nem vesztegeti valahol rossz társaságban drága idejét, ha-