Állami főreáliskola, Debrecen, 1908
19 fordulhatnak elő. Az atomot ezen elektronokból a következőképen gondolhatjuk fölépítettnek. A semleges atom egyenlő számú pozitív és negatív elektron halmaza. Bizonyos számú negatív elektron azonban a többiektől el van választva; mig a megmaradtak az összes pozitív elektronokkal pozitív töltésű egészet, iónt képeznek, amely körül, mint a nap körül a bolygók, a különmaradt negatív elektronok keringenek. Hogy hogyan kell e keringő negatív elektronokat az ión körül elhelyezve gondolnunk, arra talán ujjmutatásul szolgálhat a következő, Mayertől származó kísérlet. Mágnesezzünk meg eléggé hosszú acéltüket egyenlő erősségre; ugyanazon távolságig parafalapocskákra szúrva helyezzük őket víz fölszínére úgy, hogy fölfelé az egynemű, például negatív, pólusok legyenek. A víz felszíne fölött levő pólusok taszítják egymást, éppen úgy, mint az atomban szabadon levő, keringő negatív elektronok. Az atom pozitív részének a szerepét játsza egy fölülről függőleges helyzetben pozitív sarkával lefelé tartott mágnesrúd. A mágneses rendszer és az atommodell között csak az a különbség, hogy az atomban a szabad elektronok keringő mozgásban is vannak s így rájuk még a centrifugális erő is hat úgy, hogy az egyensúlyi alakzatuk nagyon is különbözhetik a nyugalomban levő mágnespólusok egyensúlyi elrendezésétől. De képzelhetők oly mozgó rendszerek, amelyek a nyugalomban levő mágnesek elrendeződésétől nem térnek el lényegesen. A mágnestűk, akármilyen is volt eredeti eloszlásuk, úgy mozognak, hogy olyan elrendeződésük legyen, amelynél az egyes mágnestűpólusokra ható összes erők összege nulla lesz. Különböző számú mágnestűk esetében a következő egyensúlyi elrendeződéseket kapjuk Ha ezen alakzatokat megvizsgáljuk, úgy azt látjuk, hogy például háromszöges elrendeződés előfordul három mágnestűnél, aztán eltűnik és megint csak tíz és tizenegy pólus esetében lép föl, azután megint eltűnik és csak húsznál fordul elő újra stb. Ha már most a háromszöges elrendeződéshez 1 Elektrizitát und Materie von Dr. J. J. Thomson.
