Állami főreáliskola, Debrecen, 1908

J5 Az épület folyosóin és a tornaterem falain válogatott erkölcsi mondások vannak. Hogy a lakások is ennek megfelelően vannak kiállítva, az csak természetes. Az igazgatónak egy külön udvari épületben az I. és II. emeleten 9 szobája van a szükséges mellékhelyiségekkel, villamos- és gázvilágítással. Ugyanott a földszinten az iskolaszolgának 5 szobája, cselédszobája, konyhája, fürdőszobája van, mindenütt gázvilágítással. Ilyenféle igazgatói és szolgalakásokat több berlini iskolában is láttam. Tanárok. A tanári gyakorló idő 1890 óta a poroszoknál és erre a mintára némely kisebb államban előírás szerint két év: az első a szemináriumi év a második a próbaév. A jelölt neve Seminarist, Seminarmitglied, azután Probekandidat. Szász- és Bajorországban, Badenben és Württembergben csak egy év a próbaidő. (Probandus, Lehramtskandidat, Lehramtspraktikant.) Poroszországban 44 intézet van kijelölve a gyakorló tanárok elhelyezésére. Egy-egy intézetnél csak egyféle jelöltek vannak, vagy csak szemináristák, vagy csak próbaévesek. Azonkívül Berlinben külön szervezett intézmény van: Königliches Institut zur Ausbildung von Lehrern der neueren Sprachen. A jelöltek munkaprogrammja a következő. Az első évben húsvéttól pünköstig valamenynyien együtt s többnyire az igazgatóval csak órákat látogatnak. Pünköstkor megállapítják, ki hol fog a nyári szünet után tanítani s akkor mindenki erre való tekintettel látogat órákat. A nyári szünet után kezdik a jelöltek a tanítást, mindig a vezető tanár jelenlétében. Az első évben heti három óránál nem igen kapnak többet, míg a másodikban már nagyobb önnállósággal 8—10 órát, de szükség esetén hiányzó tanár helyettesítésére is kirendelhetők. Minden héten felváltva próbaelőadást tartanak a jelöltek s azt megbeszélés követi. Kezdetben a rendes tanárok óráiról is jegyzeteket készítenek s az óra lefolyásáról írásban beszámolnak. Elméleti pedagógiai repetitóriumokat az igazgató vagy a vezető tanár tart a jelöltekkel, de sok iskolában e helyett egy kiválasztott pedagógiai munkából a heti ülésekre kijelölnek egy-egy fejezetet, erre a jelöltek elkészülnek, maga az igazgató is, s az ülésen sorshúzás dönti el, ki lesz az előadó. Ehhez a referátumhoz aztán vita fűződik. A sorshúzáshoz azért folyamodtak, hogy mindenki készüljön; mert ha az előadó előre ki volt jelölve, a többiek inkább csak passzív részvevői voltak az előadásnak. Az év végén az igazgatótól kapott tételről házi dolgozatot adnak be; rendszerint egy felsőbb osztályban tárgyalandó anyagrészletet dolgoznak fel módszeresen. A második év végén a jelölt a maga tanítási munkájáról készít részletes jelentést. Ügy ezt, mint az első évi dolgozatát, a tanári testület tárgyalja s felterjeszti a Provinzialschulrathoz, aki erre az intézetbe jön, meglátogatja a jelölteket az órán s határoz az eredmény felett, megadja vagy megtagadja a jelölt alkalmazhatóságáról szóló bizonyítványt (Anstellungsfahigkeit). Ettől az időtől kezdve számít a tanár szolgálati ideje. Érdekes a szász-weimari szabályzatnak egy eltérése a porosztól. A kis állam megkívánja a rajzolásban gyakorlatlan tanárjelöltektől, hogy az intézeti rajztanár által tartandó rajztanfolyamban részt vegyenek, hogy a távlati látásban és rajzolásban s a tervkészítésben gyakorolják magokat s hogy a tanítás köz-