Állami főreáliskola, Debrecen, 1908

12 tartanak fenn elemi iskolát is és ez bőven megtelik párhuzamos osztályokkal is, mert többnyire középiskolai tanárok tanítanak benne s onnan a fiú biztosan bejut a középiskolába. A német középiskola az egyes órákra bejáró tanulók intézményét is ismeri; ezeknek a neve Hospitanten és óradíjat fizetnek. Az iskolai munka a németeket jellemző és a pedantériáig menő pontossággal folyik. Valahány iskolában voltam, a csengetésre rögtön bemennek a tanárok az órára s olyan iskola is van, ahol a tíz perces szünet 7-ik perce után külön becsengetés van a fiúk számára s a tíz perc végével a tanárnak szól a csengetés, melyet nagyrészük már a folyosón vár be. A primus intézménye minden osztályban meg van ; ő az osztály feje. A legfelső osztályból kerül ki a primus omnium. Ez a tisztség a fegyelmi szabályokban is szerepel; sokféle ellenőrízés ő rá van bízva s sokszor rendelkezési joga van; ünnepélyes alkalmakkor ö az ifjúság hivatalos szónoka. Az óraközökben a tanári felügyeletet szigorúan megtartják, nagyon ügyelnek arra, hogy a tíz perc alatt, míg a szellőztetés tart, az osztálytermekben senki se maradjon. Sok iskolában maga az igazgató is a folyosón meg az udvaron tölti a szüneteket vagy legalább ezeknek a végét. A szülei értekező órák jegyzéke mindenütt ki van függesztve a bejáratnál. Azonban úgvlátszik, hogy évközben a német szülő is ép oly kevéssé szeret az iskolába fáradni fia ügyében, mint nálunk. Több igazgató ugyanis az értesítőben buzdítja a szülőket, hogy fiaik érdekében sűrűbben lépjenek érintkezésbe az iskolával. Az iskolai év utolsó hónapjában azonban, az osztályozás idejében a fogadó órák elmaradnak, vagy ha a tanár tárgyal is valakivel, akkor a hivatali titok kötelezettsége alatt áll. Két ízben láttam tüzriadalmat is. Az igazgató hármas csengetéssel megadatja a tűzjelzést, akkor minden osztály a könyvek hátrahagyásával a tanár vezetésével a számára kijelölt kijáraton át az udvarra vagy az utcára siet a maga helyére. Ha azután komoly esetben marad idő, kihordatják a könyveket is. Ezt minden évben legalább kétszer gyakorolni kell. Az iskolai év húsvéttól húsvétig tart; az összes állandó szüneteket a következő iskolai évre mindig előre közli az értesítő. Rendes szünetek a porosz iskolákban: húsvétkor két hét, pünkösdkor 6—10 nap, nyári szünet öt hét, őszi szünet szeptember végén és október elején 2 hét, karácsonykor két hét. A nagyobb szünetek az évet elég egyenlő négy részre osztják s ennek megfelelően a húsvéti osztálybizonyítványon kívül a legtöbb iskola a tanulóknak még háromszor ad értesítőt vagy intölapot: júliusban, szeptemberben és karácsonykor. Mivel a húsvét ideje nem állandó, a pedagogusok többször megpróbálták már az iskolai év elejét ettől függetleníteni, de eddig a kormány nem intézkedett. Sok berlini értesítőben az a panasz olvasható, hogy a nyári szünet előtt már napokkal, sőt egy-két héttel is, módosabb szülők, kik fürdőre mennek, az iskolából kikérik gyermekeiket. Az orvosi bizonyítvány ellen az igazgatók ezt nem tudják megtagadni s azért a szülők méltányosságára hivatkozva legalább arra kérik őket, hogy e tekintetben ne legyenek túlságosan követelők már csak azokra a szegényebb sorsú gyermekekre való