Állami főreáliskola, Debrecen, 1904

18 fel. Ilyen alkalmak pl. az évzáró ünnepély, a köztársasági elnök megjelenése az intézetben, egy tanártársnak temetése, stb. Az egyetemi vizsgákon azonban még ma is nem csak a kérdező tanár szerepel tógában, hanem a jelöltre is ráadnak egy fekete palástot. Ott még a régi homokóra is működik, s ha a homok lepergett, a tanár feláll, s ott hagyja a jelöltet, majd a belépő másik tanár megfordítja a homokórát s egy másik tárgyból tartja a vizsgálatot ugyanannyi ideig. Egyenruhában jelennek meg a bírósági tárgyalásokon a bírák és ügyvédek is. A mai egyenruha a fekete palást vagy tóga (la robe, la toge) és a bársony süveg (la toque). A szak- ós rangkülönbségeket a bal vállról a mellig lelógó hermelinprómes különböző színű szalag, az épitoge jelzi. Van sárga, zöld ós vörös tóga is. Évzárás. Az iskolának legnagyobb és látványosság számba menő ünnepe az óvvógi díjkiosztás, la distribution des prix. A dijoni lycée egyik tágas udvarán július 30-án óriási ponyvasátor volt felállítva s külön emelvény az ünnepi bizottságnak és a könyvtárnyi jutalmaknak A közönség, bár jegyeket osztogattak, valósággal ostromolta az intézet kapuit. A kitűzött időben az összes dijoni városi, állami ós katonai hatóságok képviselőiből ós a tanári karból álló bizottságnak egyenruhába, illetve különböző színű tógába öltözött tagjai, az Akadémia tagjai zöld pálmalevelekkel kihímzett szélű frakkban, a Marseillaise-t játszó katonazene hangjai mellett felvonultak a gyülekező teremből az emelvényre a közönség s az összegyűlt iíjúság lelkes tapsai között. Ilyen ünnepélyre a miniszter külön elnököt szokott kinevezni. Ezúttal Dijon városának szocialistapárti országgyűlési képviselője volt az elnök. Igen formás megnyitó beszédet tartott, melyben a tanári testületnek juttatott köszönet ós bókok után az ifjúságot első sorban arra figyelmeztette, hogy ne feledkezzék meg azokról a kortársairól, akiket mostohább sorsuk másnemű munkába fogott. Törekedjenek őket segíteni s magukhoz felemelni. Azután azt bizonyította, hogy a szocialisták szeretik az iskolát, mert a tudomány az ő istenségük (notre déesse Science, la réligion nouvelle). De annak nem építenek oly templomokat, mint őseink az ő istenüknek építettek, amelyek még ma is bámulatba ejtenek, hanem szívükbe és értelmükbe fogadják be ezt az új istenséget. A jutalomkönyvek kiosztása két teljes órát vett igénybe. Minden tárgyból s minden osztályban külön történik a jutalmazás s így körülbelül félannyi a jutalomkönyv, mint a tanulók száma; némelyik jeles tanuló öt-hat jutalmat is kapott. Régi szokás szerint minden jutalmazottnak még ma is a fejére teszik a borostyán-koszorút ós pedig az első díjjal ezüstözött, a többiekkel zöldszínű mesterséges levelekből font koszorú jár. Aki az egész intézetben a legmagasabb kitüntetést kapta, azt a proviseur homlokon csókolta. S hogy a jelenlevő móltóságoknak is legyen valami szerepe, a többi jutalmakat sorban ezeknek adogatta át, s ők nyújtották át azután a jutalmazott diáknak.