Állami főreáliskola, Debrecen, 1904

14 az osztályzatát titokban is tartják a tanárok, nehogy a jutalmazandók előre tudják. Az osztályzatok összege szerint ítélik oda ós pedig minden osztályban ós minden tárgyból külön-külön az I. és II. díjat: premier prix, second prix. Azonkívül a két díjazott után a sorban következő hat legjobb is kap kitüntetést, de ez már nem prix, ennek neve accessit (latinul = megközelítette). Ha ketten egyenlő számú pontot nyertek, egyenlő helyet ós díjat kapnak: ex aequo. De még az accessit után is lehetséges dicséretet kapni: mention honorable (kb = dicséretes megemlítés). Szintén nagy kitüntetés számba ment s azonfelül örvendetes változást hozott be az egyhangú iskolai életbe az a szokás, melyet a minisztérium csak 1895-ben törült el : a Nagy Károly-napi diszlakoma, la Saint-Charlemagne. Nagy Károlyt ugyanis sokáig tévesen a párisi egyetem alapítójának tartották s XI. Lajos francia király 1480-ban elrendelte, hogy az egyetem ünnepelje meg a nagy király nevenapját, január 28-ikát. A XVIII. században a már feledésbe menő ünnepet megint felelevenítették s lassanként a középiskolák is kezdték megtartani, abban a reményben, hogy ha a legjobb tanulóknak helyet adnak az ünnepi lakomán, az hathatós ösztönzés lesz a törekvésre. S így is volt. A teljes számban és díszben megjelenő tanári kar közé erre a lakomára bejutott minden olyan tanuló, ki abban az évben a heti iskolai dolgozatok eredményéhez képest legalább egyszer volt első vagy háromszor második. Ha nagy volt a párhuzamos osztályok száma, akkor a lakomán való részvételt esetleg a második helynek négyszeri vagy többszöri elnyeréséhez is kötötték, ha kevés volt az osztály, akkor esetleg a második helynek kétszeri boldog tulajdonosa is ehetett és ihatott a nagy király tiszteletére. A mai diákok duzzoghatnak a miniszter úrra az ünnepet eltörlő rendelete miatt. Pályázatok. Az iparkodásnak erős rugói ezeken felül a még ma is meglevő pályázatok, concours. Ezekkel vagy csak a versenydíjra pályáznak, vagy egyes felsőbb intézetekbe való felvételért. A concours général országos diákverseny, melyben minden lycée felső osztályainak legjobb tanulói részt vehetnek. Egy kitűzött időben egyszerre ós ugyanazon feladatot oldják meg valamennyien, a saját iskolájukban. A jeligés munkákat Párisba küldik, ahol egy külön e célra rendelt bizottság megbírálja s a legjobbaknak odaítéli a díjakat. A díjkiosztásnál maga a közoktatási miniszter elnököl s jelen vannak a tudományos testületeknek, a legfőbb polgári és katonai hatóságoknak a képviselői s a látványosság kedvéért előkelő hölgyközönség. Az ünnepély a Sorbonne (egyetem) dísztermében folyik le katonazene hangjainál sok ós részben furcsa ceremóniával. Taps van bőven, a zene pedig a legkitűnőbbek neveinek felolvasásánál tusst fúj. A nagy díj le prix d'lionneur, minden tárgyból külön, néha 40 kötetre menő könyvjutalom, a Sorbonne címerével ékesített díszkötósben. Az ily könyvtár hazaszállítására azután legkevesebb két kocsi kellett a jutalmazottnak, amint