Állami főreáliskola, Debrecen, 1902

II.

Körner Tivadar élete és lírai költészete.

i.

Körner Károly Tivadar, kit méltán a német szabadságharc Tyrtaeu- sának neveznek, Körner Keresztély Gottfried és Stock Anna Mária Jakobina fia 1791. szeptember 23-án született Drezdában. Szüleinek harmadik gyermeke volt; bátyja János Ede (1786. december 10. f), nénje Emma nevet viselt. Költőnk testalkata élete első éveiben meglehetősen gyenge volt, gondos ápolásra szőrűit. S ebben nem is volt hiány; különösen az apa volt az, ki a fiatal gyermeket szemmel tartotta, csaknem elkényeztette. „Szememre vetik — írja 1793. julius 7. Schillernek — hogy a gyermeket elkényeztetem; bizonyos, hogy vele inkább tudok foglalkozni, mint Emmával.“ A gyenge test a gyermek lelkére is nagy hatást látszott gyakorolni, mert a gyermek igen ingerlékeny és heves, bár nem makacs viseletét tanúsított. Annál indokoltabb volt az atya figyelme, mellyel, mint Schillerhez intézett leveleiből láthatjuk, a fiút állandóan kísérte; már korán „némely jó tulajdonságot“ vél benne felfedezhetni. Szüleinek gondozása azonban nem zárta ki a gyermek teljes szabadságát; fejlődését semmi sem korlátozta. „Most csupán arra törekszem, hogy semmit sem romboljak le; a mi magától nem fejlődik, azt most nem vetem el“ — írja Körner 1796. jan. 28. A természetes fejlődés jó hatása nem késett; a gyenge test megerősödött, erőre és ügyességre tett szert. Tanuláshoz nem nagy kedve volt; csupán a számtan vonzotta. Nem volt minden képesség híján; azonban könnyelműbb és állhatatlanabb, semhogy e képességeit fejleszteni és használni tudná. Érzékeny szív, erős akarat és rendkívül élénk képzelet jellemzik ezenfelül a fiatal Kömért; ez utóbbi gyakran okozott nehézségeket, mert nem kis feladat volt figyelmét lekötni. Első oktatását atyjától kapta költőnk; midőn azonban idő haladtával tanulmányai nagyobb és nagyobb terjedelműek lettek, a sokfelé elfoglalt apa a további nevelést a drezdai Kreuzschule-ra és magántanítókra bízta. A magántanítói intézmény azonban sehogy sem tetszett Körnernek. „A vetés ideje elérkezett Károlynál; az anya szelíd keze alatt sokféle gyom ütötte föl fejét, s férfi felügyelet — ha még oly nehéz lesz is neki — jót fog tenni“ — írja Körnemé Schiller nejének 1802. május 30-án. Küttner, a fiú első nevelője, nem nagy eredményeket ért el, s a gyermek nem is