Állami főreáliskola, Debrecen, 1902

•eszméket, melyek a zsarnok elleni harccal és a haza felszabadításával valamelyes összeköttetésben álltak, a nép számára érthetőbbekké, meg- foghatóbbakká és közvetlenebbekké tegyék. De arra is volt költőnknek gondja, hogy a néppel, mint ezen eszmék apostola, személyesen érint­kezzék s e célból alkalmazza a megszólítást; büszke és hű népéhez, német testvéreihez, a bátor harcosokhoz és vidám vadászokhoz fordúl, hogy a németek régi dicsőségét zengje, a halottakat sirassa, új küzde­lemre és új áldozatokra lelkesítsen. Felhasználja a német népdalban szokásos „kérdés és felelet“-et is; mesteri módon tette ezt a „Was uns bleibt“ c. költeményben. Ha még egyes szavak, egész gondolatok refrainszerű ismétlését említjük, Körner költészetének mindazon sajátsá­gait kiemeltük, melyeket népe lelkesedésének, hazája felszabadítása eme alapfeltételének fönntartására és fokozására fölhasznált. Ami pedig verstanát illeti, megemlítendő, hogy a hexameteren és szonetten kívül leginkább népies formákat alkalmaz, mi költeményeinek elterjedését igen elősegítette; néhány költeményéről tudva is van, mely dalra énekelendő, melyet utánzóit tehát a költő. (Lange Sturmlied-je: Es heult der Sturm, es braust das Meer; és Körner: Uns knüpft so manches teure Band...) Vannak továbbá költeményei, melyek egyházi mintákat, zsoltárokat utánoznak, amit már egyes kifejezések is elárúl- nak. A zsoltárokból vétettek pl.: Der Herr ist Zunsere uversicht; Unser Schild ist Gott; Gebt unsrem Gott die Ehre. Költeményeinek nagyobb része jambikus menetű, szórványosan azonban trocheusok, daktilusok, anapestusok is előfordulnak, különö­sen oly helyeken, ahol a jambusok élénk, könnyed menete nem illenék a gondolatok súlyához. A rímek elhelyezése lehetőleg egyszerű; előny­ben részesíti a páros rímet s mellőzi a messze fekvő rímeket és bonyo­lult rímjátékokat. Rímeinek tisztaságára nagy gondot fordít költőnk s csak elvétve akadunk egy-egy kevésbé sikerült rímre. Költeményeivel szép emléket állított magának Körner; dalait, me­lyeket még életében egész Németországban énekellek, utóbb híres mesterek megzenésítették; Leier und Schwert 11 dalát zenésítette meg Carl M. Weber, 2-t Fr. Heinrich Himmel, 3-t C. Bornhard. Ugyancsak az ő dalai ihlették a 19. század 40-es éveinek költőit; Dahn, Geibel stb. dalai utóhangjai a Körneri lírának. 25 Falusy Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents