Állami főreáliskola, Debrecen, 1899
6 mázták s a nyelv-, vallás és származásbeli különbségeket eltörülték. Április 5-én az összes törvényjavaslatokat felterjesztették 0 Felségéhez szentesítés' végett. A szentesítés néhány nap múlva meg is jött. Április 8-án jóváhagyást nyert a magyar minisztériumról szóló törvény, 9-én a népképviseletről szóló s ugyanaz nap erősítette meg a király az első magyar minisztériumot is. A mily egyhangúlag nyilatkozott meg márczius 28-án a nemzet elégületlensége kívánságainak megtagadása miatt, ép oly általános volt most az öröm, melylyel a nép az országgyűlés felterjesztéseinek jóváhagyásáról szóló hírt fogadta. Sőt hogy még nagyobb legyen a lelkesedés, a király az országgyűlés bezárására Ferencz József főherczeg kíséretében április 10-én személyesen eljött Pozsonyba s midőn ott másnap a rendek István főherczeg nádor vezetése alatt megjelentek előtte, a következő szavakkal üdvözölte őket: «En magyar nemzetemnek szívből óhajtom boldogságát, mert abban találom fel a magamét is. A mit tehát ennek elérésére tőlem kívánt, nemcsak teljesítettem, hanem királyi szavammal erősítve, ezennel át is adom neked, kedves öcsém (István főherczeg nádorhoz intézve e szavakat) s általad az egész nemzetnek, mint a kinek hűségében leli szívem legfőbb vigasztalását és gazdagsagát.» Erre a nádor többek között így felelt: «Egy boldogított hálás nép környezi itt Felséged királyi székét, s a nemzet szíve soha forróbb szeretettel, több hűséggel nem dobogott fejedelme iránt, mint dobog most Felségedért, ki a jelen törvények szentesítése által honunk ujjáalkotója lett. Valamint uj. életerős alapra fektették ezek a törvények a magyar alkotmányt, ugy biztosabb alapot nyert általuk az a szent frigy is, mely a hazát Felségedhez és királyi házához édes kapocscsal köti.» Ezután a főrendek és a követek együttes ülésben meghallgatták az 1847 — 1848-iki országgyűlés folyama alatt hozott s immár szentesített törvényeket és ezze! véget ért az utolsó rendi országgyűlés. Ekként békében és rázkódtatás nélkül lépett át az ország uj korszakba. Nem teljesedett a költő ama jóslata, mely szerint a sülyedő nemzet sírját könnyező népek veszik körül s még kevésbbé teljesedett a nagy Széchenyinek betegsége sötét perczeiben tett jövendölése, mely nemcsak pusztulást látott előre, hanem azt ugy látta, hogy nemzetünk nem milliók könnyeitől környezve, hanem ^számtalan elleneinek közhahotája között farkasveremben leli magát.» — Ennek épen ellenkezője történt. Az átalakulás, a mennyiben magától a nemzettől függött, nyugodtan ment végbe. Oly különböző jellegű két kornak határát jelezvén e törvények, A törvények v; Z Sgáij uk meg azokat közelebbről. Hazánk ujabb fejlődésének alapjául tartalma. sz olgáló ez intézkedések összesen 31 törvényezikkbe vannak összefoglalva. A legfontosabbak, azok melyek a nemzet alkotmányos jogait biztosítják s az abszolutizmust lehetetlenné teszik, a következők: A 3-ik t.-cz. általában a kormányzásról, a magyar minisztériumról szól; megállapítja az egyes miniszterek hatáskörét; kimondja, hogy a király ezentúl csak uralkodjék, de ne kormányozzon; a végrehajtó hatalmat a minisztériumra bízza ; minden miniszter az országgyűlésnek felelős; a király és a nádor rendeletei csak miniszteri ellenjegyzés mellett érvényesek ; az évi költségvetést és zárószámadást a miniszterek évenként bemutatják a képviselőháznak. A 4-ik czikk az évenként tartandó országgyűlésről szól, az 5-ik a képviselőválasztásról, a hol most megszűnik a megyék követküldési és utasítási joga és a nem nemes is bejuthat az ország sorsát intézők közé. A 8-ik t.-cz. kimondja a
