Állami főreáliskola, Debrecen, 1898

17 5. Történelem. Hetenkint 3 óra. Tanár : Pogány Kornél. Tankönyv: Varga Ottó, Világtörténelem I. és II. kötet. Bevezetés a történelmi tudományba. A keleti népek mivelődéstörténelmének áttekintése. A görög ós római történet a nyugot-római birodalom bukásáig, kiváló tekintettel a művelődési viszonyokra. 6. Mennyiségtan. Hetenkint 5 óra. Tanár : 1899. február végéig Bihari Ferencz, azóta Domokos Jenő. Tankönyv: Mocnik-Klamarik-Wagner, Algebra és Geometria. a) Algebra: A mult évi tananyag rövid átismétlése után az elsőfokú egyenlet-rendszerek két és három ismeretlennel. A kéttaguak magasabb positiv hatványának meghatározása a Pascal-féle háromszög felhasználásával. Számtani haladvány. Négyzetgyök és az ismeretlenek kiszámítása a másodfokú egyenletben. Gyökkivonás általánosságban és a köbgyök. b) Geometria: Az egész planimetria. 7. Természetrajz. Hetenkint 2 óra. Tanár: 1898. deczember végéig: Harmath Gergely; azóta Bihari Ferencz. Tankönyv: Dr. Roth Samu, A növénytan alapvonalai. A virágos növények morphologiája ; a gyümölcsformák. A mikroskop alkalmazása a növények szerkezetének tanulmányozásában, a sejt, a szövetek, az edények. A növény élete. Az osztályozás és csoportosítás elvei; a kettős nomenklatúra. A virágtalan növények legfontosabbjai. Linné rendszere (Jussieu, De Candolle, Endlicher rendszerének vázlata). A virágos növények főbb csoportjai, kiváló tekintettel a magyarországiakra. Az egyes növényrégiók vázlata. 8. Vegytan. Hetenkint 2 óra. Tanár: Nádasdi Alajos. Tankönyv: Dr. Reichenhaller K., „Anorganicus és organicus chemia" I. r. A gáznemű vegyületeknél mutatkozó térfogati és súlyviszonyoknak kísérletekkel való bemutatása. A vegyület és keverék, továbbá a vegysúly ; chemia] valentia és aequivalentia fogalmainak megállapítása Tapasztalati és észszerű vegyképletek. A bázis, sav és só fogalma. A legnevezetesebb szervetlen vegyületek ismertetése és bomlási tüneményeik. 9. Ábrázoló geometria. Hetenkint 2 óra. Tanár: Kovaliczky Antal. Tankönyv: Kiss E. J., Ábrázoló geometria. A pont, vonal és síkra vonatkozó stereometriai tételeknek rövid átismétlése után, a pont, határolt egyenes, síkidomok, koczka, hasáb és gula egy és két képsíkon való ábrázolása orthogonális projectioban. Gyakorlati alkalmazás. Állami Föreáliskolai Értesítő. 2