Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

7 tással választvák legyenek, hogy a népet a keresetnek több ós ujabb ágaival jobb és könnyebb módjával (ismertessék meg.

1 Báró Vay Miklós nem mondja ugyan határozottan, liogy az egyházaknak vagy az egyházkerületnek halaszthatatlan kötelessége polgáriskolákat felállítani ; még kevésbé fejti ki, hogy miket, különösen mely tantárgyakat kell a polgáriskolákban tanítani. De hiszen ezt tőle ily alkalommal várni nem is lehetett; mert ő beiktatása alkalmából nem közoktatásügyi programmot készít, nem tanügyi értekezést ír, hanem ünnepi beszédet tart, melyben czéljálioz képest csak rámutat azon kérdésekre, melyeknek az egyházkerület intéző férfiainak elméjét is foglalkoztatniok kell, ha a rájok háramló kötelezettségeknek mint iskola fentartók, jól akarnak megfelelni. — Annyit azonban a beszéd gondolat menetéből világosan kivehetünk, hogy nemcsak ösmeri a külföld közoktatási törekvéseit, és az ezen törekvések eredményét az iparos, polgári és reáliskolákat és ezeknek czélját, hanem azokat a nemzet fejlődésének elősegítésére nálunk is szükségeseknek tartotta. Mennyire és mily irányban érvényesítette báró Vay Miklós a maga meggyőződését és befolyását azon reform munkálatok készítésénél és megbirálásánál, melyet 1841. évi deezemberben épen az ő indítványára kiküldött tudományos bizottságnak adtak ki: adatok hiányában megítélni nem tudom, mert ezen kérdésre az ev. ref főgymnasiumnak különben bő és igen jól megirt történelme sem ad felvilágosítást; csak annyit mond, hogy „az előlülő főgondnok megnyitó beszédéből világosan kivehető, hogy különösen a gimnasiumra nézve nem pusztán módosítást, vagy változtatást czéloztak. hanem arra törekedtek, hogy az eddigi szervezet és tanítási rendszer a haladás következményeinek megfelelően átalakíttassák." 2 Annyi bizonyos, hogy a polgári és reáliskolák szükségességét 1830-ban sokan, 1840. körül pedig országszerte, de különösen a protestánsok — még pedig nem csak a német ajkúak, mint állítani szokták, hanem a magyarok is, — hirdették és felállítások érdekében legalább szóval buzgólkodtak. A közoktatásnak ilyen, az ujabb viszonyokhoz alkalmazott, átalakítására buzdító egyik számbavehető legrégibb röpirat a Széchényi István első nagyobb felszólalásának a Iiitel-nek hatása alatt 1833-ban álnév alatt jelent meg és a polgáriskolák felállítására, valamint a gimnasiumok czéljára és azok tanrendszerére vonatkozólag, elég helyes irányelveket állit fel. A kis munka németül van ugyan írva, de hazafias jó szándékát kétségbevonni nem lehet. Az egész ügyet szeretettel és világos felfogással tárgyalja. Bizonyára nem csekély hatása 1 Méltóságos Yajai báró Vay Miklós esász. és kir. kamarás stb. (3 nagysága, mint a helv. hitv. tételt követő tiszántúli főtiszt, egyházkerület segéd főkurátora ezen hivatalába 1840-dik évi január 13-án lett ünnepélyes beigtatásának emléke. Debreczen, 1840. Nyom. Tóth Lajos által. " Sinka Sándor: „A debreczeni ev. ref. gymnasiumi oktatásügy története 1848-ig." — A debreczeni ev. ref. főgymnasium Értesítője az 1894—95. évről. — 135. lap.