Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

19 1863-ban jelent meg. Benne a czikkiró a haladás egyes jeleiről, igy különöseb­ben az anyagi jólét emelkedéséről és gazdasági fejlődéséről szólván, igy ir: „Különben ezen termékeny és nekünk elég nagy Magyarországon bőven fel­találhatjuk azon eszközöket, miknek czélszerü felhasználásával anyagi helyze­tünket folyvást javíthatjuk. Nem történhetik ez rögtönözve, a saját hibánkon kivül elkövetett százados mulasztások után. Tudjuk, hogy a kik velünk rendelkeztek, oly iskolai rendszer jármába veiének mindnyájunkat, hogy a magyar emberből lassanként csupa prokator nemzetet nevet­tek : az alatt pedig a beköltözött idegenek a kereset-ágak legjövedel­mezőbb nemeit lefoglalták, meggazdagodtak s most az ujabb nemze­dék, tízszeres szorgalommal, kitiiréssel és erőfeszítéssel kénytelen versenyezni azokkal, a kik előttük a tejfelt már leszedték.' 1 A másikat Kautz Gyula, a tudós nemzetgazdasági iró és egyetemi tanár akkor irta, midőn a londoni világkiállítás tanulmányozásáról számol be. Ozik­kének ide vonatkozó része ez: „Egy továbbá nélkülözhetetlen kelléke és fel/étele ipari előbbre haladásunknak a reál-, és technikai oktatás­ügy tökélelesbifése, szélesebb alapokra fektetése, az anyagi munka és mű/a ni foglalkozás nagyobb megbecsülése, a reál- és technikai taná­rok társadalmi és anyagi helyzetének javítása, kitűnő szaktudósoknak vagy nagyobb reményekre jogosító ipartanodai növendékeknek külföldön utaz­tatása," Még több ily tartalmú czikket is idézhetnék. De azt hiszem, hogy ez is untig elég annak megítélésére, hogy mily viszonyok közt és mily meggyőződés mellett határozta el a gőzmalom választmánya, bogy miként örökíthetik meg a gőzmalom érdemes két igazgatójának, Csanak Józsefnek és Szabó Lajosnak emlékét. A „Hortobágy" 1803. október 25-én kiadott számában hozta legelőször a hírt, hogy az „István" gőzmalom választmánya a kapott megbízáshoz képest október 22-én tartott ülésében, a Debreczenben felállítandó reáliskola alapjára, 10,000 frtot szavazott meg azon nemes eszmétől vezéreltetve, hogy a gőzmalom a többször nevezett igazgatóknak a társulat javát oly szépen előmozdító siker­dtis működésükért elismerését legszebben ugy fejezheti ki, fáradozásuknak leg­tartósabb jutalmát akként adhatja meg, ha a Debreczenben felállítandó reáliskola megnyitásához veti meg az első alapot és egyidejűleg remé­nyét fejezi ki a nevezett lap, hogy „a városnak és vidékének egyes nemesebb gondolkozású polgárai is egész lélekkel fognak közreműködni és tehetségük szerint meghozni a jótékonyság oltárára a hazafiúi áldozatot, hogy az eddig sajnosan nélkülözött reáliskola alapjából mielőbb kiemelkedjék és örök időkre virágozzék." A gőzmalom társulat, miként a közölt alapítólevélből kitűnik, csak 1861. augusztus hónapban nyújtotta be ajánlatát a tiszántúli egyházkerület közgyű­léséhez, de ugyanakkor kijelentette, hogy a tervezett iskolát már az 18C4. év őszén október hónapban kívánja megnyittatni s e czélból a megszavazott 10,000 írtnak kamatját 1864. január 1-től kezdve az egyházkerület rendelkezésére bo­2*

Next

/
Thumbnails
Contents