Állami főreáliskola, Debrecen, 1894
66 Kétségtelen, hogy az iskola ilyen kedvező egészségügyi viszonyai is nagy-' ban hozzájárultak ahoz, hogy a tanulók között megbetegedések, de különösen a ragályos természetű bajok, tömegesebben nem fordultak elő. A tanulók orvosi vizsgálatát, az iskolai óv kezdetén szabályszerűen megtartottam, s ezen, 3 napon át folytatott vizsgálat során kiderült, hogy intézetünkben összesen 28 közellátó tanuló volt, és pedig az I. A) osztályban 5, az I B)-ben 4, a II. osztályban 4, a III. osztályban 7, a IV-ben 5, a V-ben 2, a Vl-ik osztályban I. A VII. és VIII. osztályban, fogyatékos látóképességet nem találtam. A hiányos látású tanulók névjegyzékét — a baj fokának megjelölése mellett — az igazgatóság rendelkezésére bocsátottam, hogy a szemvizsgálat alapján nyert adatok, a tanulók elhelyezésénél értékesíthetők legyenek. Iskolaorvosi bizonyítványt 11 esetben állítottam ki, éspedig hatot állandó, hármat ideiglenes tornamentesség engedélyezése tárgyában. Két tanuló egészségi állapota ugy kívánta, hogy a rajz technikai része alól felmentessenek, ezek számára is bizonyítványt adtam ki, előzetes vizsgálat alapján. Az iskolában egyszer történt olyan véletlen baleset, mely miatt orvosi segélyem igénybe lett véve. Ugyanis 1894. november hó 28-án, egy tanuló a nyújtóról leesvén, állán jelentékenyebb zuzódást szenvedett s felső állát kettéharapta. A tökéletes gyógyulás gyorsan következett be. A kerületi torna-verseny szintén igénybe vette az iskolaorvos működését, a mennyiben május hó 22. és 23-án, a versenyben résztvevő összes növendékeket orvosilag újból megvizsgáltam, s a verseny tartama alatt állandóan a versenytéren voltam, felkészülve, hogy véletlen szerencsétlenség esetén orvosi segélyt- nyújthassak, a mire azonban szükség nem volt. Az egészségtan, az önként jelentkezők csekély száma miatt, nem volt tanítható a lefolyt iskolai évben." Az iskolai orvos ezen jelentésének kiegészítésére megemlitendőnek vélem, hogy az iskolának '2300—2400 méter területű tágas udvara, melyet a városi hatóság az 1894. évben már részben be is fásitott, a tanuló ifjúságnak alkalmas üdülő és szórakozó helyül szolgál; és hogy a tanulók nemcsak az egyes tanórák között engedett 10 percznyi szünetek alatt, hanem más időben is, igy nevezetesen a délután a tanulástól szabadon maradt órákban szívesen használták fel a szórakoztató játékokra. h) Tanulmányi kirándulások rendezésének ebben az évben több akadálya volt. Hosszabb kirándulásra ebben az évben gondolni is alig lehetett. Távolabb vidékre utazni legalkalmasabb a pünköst ünnepe. Ebben az évben a ker. tornaversenyek ezen időtájra esvén, sem a tanulóknak, sem a tanároknak nem igen volt kedvük és idejük nagyobb kirándulásban részt venni. A közelebb vidékre pedig ez idén a tanulók testületileg azért nem igen mehettek, mert a tanárok többsége annyira el volt foglalva, hogy e miatt nem kisérhette a tanulókat. A vallástani és a melléktantárgyak óráinak beosztása is akadályozta az idő megválasztását. A vallásfelekezetek által alkalmazott hitoktatóknak a vallás-tanitás csak mellék foglalkozás ; e miatt a hány felekezet annyi különböző időben van a vallástani óra. Mondhatjuk, hogy az egész héten át alig van oly délután, mikor egy-egy osztály összes növendékeinek lett volna szünetje. Ennélfogva a