Állami főreáliskola, Debrecen, 1894

62 felemlíthetjük, hogy a tanulók előmeneteléhen elért eredmény kisebb az országos átlagnál; mert 269 osztálvzott tanuló közül 68, tehát '25.

(J

7

n/

0 kapott egy vagy több elégtelent. Ezek köziil csak fele vagyis 34 javíthat tanárkari vagy felsőbb tanhatósági engedélylyel, a másik fele pedig azaz 12.

fi

3°/

0 vagy kénytelen ismételni az osztályt, vagy el kell hagynia a tanintézetet. — Különösen nagy (35.

2

9%) az elégtelen előmenetelüek száma az I. 13) osztályban, a mi annál feltűnőbb, mert ezen osztályból már évközben is aránylag sok tanuló (29

M

6°/

0) maradt ki. f) Rendkívüli tantárgyak. Az egyes rendkívüli tantárgyak tanítását a minisztérium olykép könnyíti meg s kívánja biztosítani, hogy a tanárok részére az állami pénztárból mérsékelt fáradsági dijat utalványoz, ilyen péld. a latin nyelv és az egészségtan. Más rendkívüli tantárgyak tanítását a tanárok ügyszeretete és buzgósága teszi lehetővé az által, hogy az ezekkel járó fáradságot félig sem jutalmazó külön tandíj szedése mellett vállalkoznak a tanításra. — Az utóbbiak közé sorozható rendkívüli tantárgy most csak egy volt. u. in. az ének, mert az angol nyelv ós a gyorsírás tanulására nem jelentkeztek annyian, hogy a tanítást érdemes lett volna megkezdeni. Latin nyelvet most három tanulási fokosztályban tanult összesen 18, éneket 154 tanuló, kik az általuk kezdett rendkívüli tantárgyat együttesen tehát 172-en mindannyian kellő eredménynyel tanulták. Egy néhány tanuló a rendkívüli tantárgy tanulásától évközben visszalépett; az év elején tehát valamivel még többen voltak. — Az egészségtan tanítása ezen iskolai évben azért maradt el, mert a tanulására a tanulók nem jelentkeztek kellő számmal. — E helyen különösen is megemlitendőnek vélem, hogy Zimmermann Gyula tanár ur az ezen iskolai év folytán alakult zenekart, melynek tagjait az önképző-kör rovatában nevezzük meg, igazi odaadó buzgósággal s széj) eredménynyel tanította. g) A tanárok társadalmi és irodalmi működése. 1. Dr. Balassa József az orsz. középiskolai tanáregyesületnek, a budapesti philologiai és néprajzi társaságnak rendes, az erdélyi muzeum-egyletnek és a magyar paedagogiai társaságnak külső, a debreczeni Csokonay-körnek és a párisi Association phonetiquenek választmányi tagja. — A Magyar Hangtan czimű munkáját a M. T. Akadémia a Lukács Krisztina-féle díjjal jutalmazta, és a mű egyrésze (A magyar magánhangzók története) megjelent a Nyelvtudományi Közleményekben. Megjelent Magyar Olvasókönyv a kereskedelmi akadémiák számára czimű tankönyvének második kiadása. I. és II. kötet. Azonkívül értekezéseket és bírálatokat irt a következő folyóiratokba: Magyar Nyelvőr, Nyelvtudományi Közlemények, Philologiai Közlöny, Ethnograpliia. 2. Bahigyánszky Béla. Az orsz. középisk. tanáregyletnek rendes, a magyar paedagogiai társulatnak külső tagja, magy. kir. honvéd főhadnagy szolgálatonkivüli viszonyban. A debreczeni tiszt, önsegélyző-egyes, igazgató bizott. tagja. 3. Beczner Frigyes. Az országos középiskolai tanáregyesületnek rendes, a tiszántúli ev. ref. tanáregyesületnek pedig választmányi tagja. A városi iparis kolai felügyelő bizottságnak, valamint a debreczeni tisztviselők önsegélyzőegyesülete igazgató választmányának tagja. 4. Fazekas Sándor. Az országos középiskolai és a tiszántúli ev. ref.