Állami főreáliskola, Debrecen, 1893

5 tanítani mindig nehéz ; s legnehezebb a tanuló érdeklődését egész órán át ez idegenszerű tárgy számára lefoglalni Minden alkalmas eszközt, s mindenféle fogást fel kell használnunk arra, hogy a tanulóval megkedveltessük nemcsak az illető idegen nyelvet, hanem magát a nyelv tanulását is Már pedig lehetetlen a gyermek figyelmét egész órán át lekötni ilyes mondatok nyaggatásával: az én fehér kalapom jó, de a te tarka labátod elszaladt. Az ilyen mondatok tartalma nem vonzhatja a tanuló érdeklődését, mert hisz nincs is tartalma; azt pedig nem kívánhatjuk tőle, hogy érdeklődjék pusztán a tanult szabály alkalmazásának módja iránt A nyelv, melyet még nem ismer, úgyis teher az ő lelkének; arra pedig egy gyermek nem lehet képes, hogy a nyelv szellemének működését keresse ezekben a minden összefüggés nélkül odavetett példamondatokban. Már maga ez az egy baj, hogy az összefüggés nélküli mondatok fordítása unalmassá teszi a tanítást, elítéli ezt az eljárást. Van azonban ennek a módszernek még egy nagyobb hibája is. Ha a tanuló az egész éven át csak ilyen nyelvtani czélra készült mondatokat fordít, sohasem ismerkedik meg magával a nyelvvel. Tanul szabályokat, hall, vagy jobban mondva lát szavakat ; látja azt is, hogy e szavakat a nyelvtanban olvasható szabályok szerint rakják össze, — de nem hallja a nyelvet, nem érzi, hogy a mivel itt az iskolában vesződnie kell, ép olyan élő s ép oly szép, tartalmas s mindent kifejező nyelv, mint akár az anyanyelve. A példamondatok sohasem juttatják ennek tudatára. Mi nem beszélünk összefüggés nélküli mondatokban ; a mi mondataink nem arra valók, hogy szabályokat igazoljanak, vagy alkalmazásuk módját bemutassák. A nyelv egyedüli czélja, hogy gondolataink közlésére alkalmas eszközül szolgáljón, s ha nyelvet tanítunk, a tanulónak látnia kell első percztől kezdve, hogy ez az idegen nyelv is alkalmas eszköz lehet az ő gondolatainak kifejezésére, s hogy ép ebből a czélból foglalkozik evvel a nyelvvel. Erre pedig az összefüggés nélküli mondatok fordítása sohasem fogja megtanítani Ha tehát el akarjuk érni azt ake'tős czélt, hogy tanításunk érdekes legyen s a tanuló figyelmét lekösse, másrészt liogy azonnal az élő nyelv használatával ismertessük meg, a tanítást mindjárt összefüggő szövegen kell kezdenünk. Az élő nyelvet helyettesíti az írott nyelv, s ha a tanár fel is olvassa a tárgyalandó szöveget — a mit a tanítás kezdetén, már csak a helyes kiejtés bemutatása czéljából is okvetetlenül uieg kell tennie — az élő, a beszélt nyelv áll a tanuló előtt. Az olvasmányt téve az idegen nyelvi tanítás középpontjává, a tanítás sikere első sorban a tárgyalandó olvasmányoktól, másod sorban a tárgyalt olvasmányok feldolgozásától s a benne rejlő nyelvtani anyag mikénti felhasználásától függ. Mielőtt e két fontos kérdésről részletesebben szólanék, előbb egy inkább alaki kérdést kell tisztáznunk ; azt t. i. vájjon a tanítást egy nagyobb talán egy egész évre teijedő összefüggő olvasmányon kezdjük-e el, vagy pedig több kisebb s különféle tárgyakról szóló olvasmányt dolgozzunk-e fel a kezdő tanítás folyamán? A Toussaint-Langenscheidt-féle módszer egy nagyobb olvasmányt tárgyal az egész tanfolyamon keresztül, s ezt az olvasmányt a lehető legteljesebben ki