Állami főreáliskola, Debrecen, 1892

i Többen ugy vélekedtek, hogy nem is nj tanintézet felállításáról, hanem csak egy már meglevő tanintézetnek, a polgáriskolának átalakításáról van most szó. A polgáriskola összes ügyeinek intézéséről eddig a collegium gondoskodott; a polgáriskola átalakítása folytán keletkező uj tanintézet is a collegiuinban, mint ennek kiegészítő része volna szervezhető és fentartliató legczélszerűbben és legkevesebb költséggel. A collegiumnak épen akkor befejezett nagy uj épületében bőséges helyet kaphatna. A város pedig adná a fentartásra szükséges költséget. Ily értelmű megkeresés érkezett is a városi elöljárósághoz. A városi ügyek intézői azonban más véleményen voltak. Az 1872. évi október hó 3-án tartott bizottsági közgyűlésen az a vélemény győzött, mely szerint a bizottsági közgyűlés nemcsak óhajtja, de felette szükségesnek tartja, hogy Debreczenben reáliskola létesíttessék s nincs észrevétele az ellen, bogy a főiskolával összeköttetésben levő polgáriskola alreáliskolává alakíttassák. Minthogy azonban nem osztja azon véleményt, hogy ezen alreáliskola felekezeti jellegű legyen, az összes ügyiratokat a már előbb kiküldött vegyes bizottságnak oly utasítással adta ki, hogy mondjon véleményt, miképen lehetne a polgáriskolát felekezeti jelleg nélkül a kor kívánalmainak teljesen megfelelő alreáliskolává átalakítani. Azt a tervet tehát, hogy a reáliskolát a reform, collegiuinban, mint ennek kiegészítő részét kellett volna felállítani és elhelyezni, nem lehetett keresztül vinni. Sokkal erősebb volt az a nézet, hogy az uj tanintézetnek a collegium közelében kell lennie. Számosan ugy vélekedtek, hogy nemcsak a reáliskolának, hanem még a korábban keletkezett állami gazdasági tanintézetnek is, csak javára válik, ha a főiskola közvetlen közelében lesznek; mert akkor ennek a százados intézetnek nagy könyvtárát és gazdag gyűjteményét ezen ujabb tanintézetek is a maguk czéljának megvalósítására felhasználhatják és értékesíthetik. A reáliskola 1873 november 3-án nyilt meg. — Egyelőre a főiskola uj épületében kapott 4 tantermet, valamint az igazgatóság és tanári kar hivatali helyiségéül is egy-egy szobát; mert a megnyitás idejéig más alkalmas épületet a reáliskola befogadására nem találtak. Egy évvel utóbb — legalább elvben — már határoztak az építkezésre vonatkozólag is A reáliskola megnyitásával egyidejűleg megszűnt a főiskolában 1864 óta működő polgáriskola ; a debreczeni kereskedelmi társulat által 1872. alapított kereskedelmi reáliskola pedig oly felsőbb fokú kereskedelmi középiskolává alakult át: melybe a gymnasium, a reáliskola, vagy polgáriskola negyedik osztályának végzése után vették fel a növendékeket. A városi hatóság ezen tanintézetnek is megígérte a támogatást, és azt, hogy a reáliskola építése alkalmával alkalmas helyiség építésével ezen tanintézetről is gondoskodni fog. Néhány évvel előbb meg arra kötelezte magát a város, hogy az állami gazdasági tanintézet számára is alkalmas épületet emeltet. Most tehát az volt a kérdés hogy miképen lehetne a három külön tanintézetnek egyszerre s lehetőleg egymás mellett czélszerű épületet emelni. — Ezen kérdés tanulmányozására és megfejtésére külön bizottság küldetett ki, melynek tagjai voltak : Simonffy Imre, akkor még főkapitány, Ármós Bálint, Komlóssy Imre bizottsági tagok és Gelenczey Pál reáliskolai igazgató. Ez a