Állami főreáliskola, Debrecen, 1892

19 Ezeket én nem panaszként s nem is szemrehányásul, hanem csak mint a magam és sok más érdeklődőnek erős meggyőződését említem fel. Debreczen város hatóságának és birtokos közönségének áldozatkészsége igy is elismerést érdemel, habár az épületnek sokat ártott azzal, hogy az épitkezésnél a költséget szigorú korlátok közé szorítván, az egyes hiányok megszüntetését lehetetlenné tette. Egyébiránt én ugy hiszem, hogy ez épület a reáliskola igényeinek igy is évek hosszú során megfelel. És ha a modern tudományos műveltség után vágyakozó ifjúság nagy számmal keresi fel; a benne működő tanárok pedig kötelességeiket odaadó buzgósággal és hazafiúi lelkesedéssel fogják teljesíteni: akkor ez az iskola nem sok idő múlva a tanulni szerető és haladni vágyó művelt polgári osztálynak igazi nevelő házává lehet. Adja Isten, hogy idő multán olyanná fejlődjék, a milyennek én a jó reáliskolát képzeltem, mikor felebbvalóim bizalmából ezen tanintézet vezetését átvettem, s a milyenné én óhajtottam fejleszteni, mióta Isten jóvoltából ügyeit vezetem. Legyen ez a tanitézet minél előbb a modern tudományos műveltséggel felfegyverzett gazdaközönségnek, a vállalkozó nagyiparosoknak és nagykereskedőknek s efféle termelő művelt munkás embereknek valóságos nevelő intézetévé. Művelt köztisztviselőink, tanáraink, tudományos orvosaink, ügyvédeink és papjaink hála Istennek már elegendő számmal vannak ; a műszaki mérnökök, tudományosan képzett műépítészek, gyárosok, nagy iparosok és nagy kereskedők és más efféle vállalkozók még mindig kevesebb számban, mint szükséges. Addig a nemzet soha sem érezheti magát biztosnak, mert nem lehet eléggé vagyonos s emiatt nem lehet elég erős és hatalmas: inig a társadalom ezen osztálya olyan miveltségi fokra nem emelkedik, és oly befolyásra nem tesz szert, mint a minővel nyugoti Európa nagy nemzeteinél rendelkezik. Erre nekünk saját érdekünkben törekednünk^ kell. Ha erősen akarjuk, e törekvésünkben nem lesz akadály, mely bennünket feltartóztasson. Erős elhatározás és szilárd akarat segélyével okvetlenül czélt érünk. Adja Isten, hogy minél hamarabb ugy legyen! Fazekas Sándor. 3*