Állami főreáliskola, Debrecen, 1891

4 Do legyen teljesen ép, vagy satnya az iskolába járó gyermek, az mindenikre kétségtelenül áll, liogy életének azon szakaszát tölti iskolában, helyesebben mondva, az iskolázás évei azon életkorra esnek, melyben test és szellem nagyon érzékeny minden külső behatás és igy az ártalmak iránt is. A veszedelem nagysága csak fokozódik a gyermekkor fizikumának csekély ellenállási képessége folytán. A gyönge csontok rosz ülőhelyzetben könnyen elhajolnak, s az erőtlen izmok nem képesek ellenállani az elferdülésnek. Épen igy van a dolog a gyermekek gyönge alkotású szemével is. Felnőtt ember szemének talán nem, vagy csak kevéssé fognak megártani ugyanazon kedvezőtlen viszonyok, melyek a gyermek szemét már közellátóvá teszik. A múlt iskolái a testi szervezet érzékenységével keveset törődtek, csupán a szellemre voltak figyelemmel Nagy gonddal és szeretettel edzették az ifjúság elméjét a magasabb tudományokra s készítették elő az élet szükségleteire. A mai iskola azonban gondjaiba vette, védő szárnyai alá fogadta a tanuló testét is, ama veszedelmekkel és ártalmakkal szemközt, melyek a fiatal szervezet épségét fenyegetik az iskolázás hosszú évei alatt. Örömmel és büszkeséggel mondhatjuk, hogy hazai oktatásügyünk nem maradt veszteg az iskolai egészségügy terén, de sőt Európa-szerte elismerést érdemelt ki azon intézkedéseivel, melyeket az ifjúság testi épségének biztosítása s erejének fokozása tekintetében létesített. Közoktatásügyi kormányunk, a legújabb időben igen nagy súlyt fektet arra,hogy középiskoláink ifjúsága nem csak szellemi, de testi erő tekintetében is magas fokra jusson. Egymást érik üdvös intézkedései, nagy horderejű rendeletei, melyek a tanuló ifjúság testi épségét veszik gond alá. E rövid közlemény szűk keretén kivül esik, mindazon nagy jelentőségű intézkedéseknek méltatása, melyek a középiskolai tanulók testének edzését, fejlesztését, erősitését óhajtják előmozditani. Csupán megemlitem a korcsolyázás, úszás, társaskirándulások stb. kultiválására vonatkozó miniszteri rendeleteket s viszatérek tárgyamra, a szorosabban vett iskolai egészségügyre. Az iskolák egészségügye, nagyfontosságú feladat. A család legdrágább kincsét — a gyermeket, az ifjúságot, melyből a nemzet fejlődik, fogadja falai közé, tartja elfoglalva a nap egy igen jelentékeny részében az iskola. Ha csorba esik az ifjúság egészségén, azt az egész nemzet sinli meg. A társadalomnak c kiváló közintézete nem nélkülözheti a szak-