Állami főreáliskola, Debrecen, 1890

Sokat igérő körülmények között, egyszerre négy osztálylyal nyílt meg a debreczeni városi reáliskola az 1873. évi november hónapban. A felbuzdulás első hevében a városi hatóság az uj tanintézetről elég bőkezűleg igyekezett gondoskodni. A tanárok díjazásául olyan évi fizetést állapított meg, minőt akkor csak a kormány és a főváros fizetett a maga reáliskoláiban. A tanintézet elhelyezéséről is elég bőkezűleg kivánt gondoskodni, olyképen, hogy a város középpontjában egy szép iskolaház építésére már a terveket is elkészittette. Az első felbuzdulás azonban nem sokáig tartott. A lelkesedés csak hamar alább szállott. A tanintézet első igazgatója Tóth József reform, főiskolai tanár volt. A reáliskola tanügyi szervezése első sorban az ő érdeme. Őt azonban betegsége csakhamar a megnyitás után akadályozta abban, hogy a kezdő iskola ügyeit azzal az odaadó buzgósággal vezesse, melylyel az iskolát szervezte és megnyitotta. Egy évi működés után 1874 ben lemondott reáliskolai igazgatói állásáról, s megmaradt főgymnasiumi tanárnak s ott ma is nagy sikerrel tanitja a mathematikát. Ő utánna Gelenczei Pált választották meg az iskola igazgatójának, s ő 1874-től egész haláláig 1883-ig megmaradt ezen állásában. A viszonyok 1874-től 1883-ig nem igen kedveztek a reáliskoláknak. Ez a debreczeni városi reáliskolán is észrevehető volt. A tanulók száma a megnyitás évében 144 volt, következő évben azonban már 113-ra csökkent s attól kezdve csaknem évről-évre fogyott. A hanyatlást első sorban az intézők első felbuzdulásának alább hagyása okozta. E szerint tehát a hanyatlás helyi viszonyokból keletkezett; de bizonyára volt reá hatásuk az országos viszonyoknak is. Előkelő, vagy legalább jó hirnek örvendő tanügyi férfiak ekkor indították meg azon áldatlan harczot, melyet a reáliskolák ellen egy évtizeden át kitartólag folytattak. Ezek elhitették a közönség egy részével, hogy a reáliskolák nem felelnek meg a maguk feladatának, mert nem tudják megadni azt az általános előképzettséget, a mely a tudományos pályára törekvőknek okvetlenül szükséges. Ehhez járult még az a másik baj is, hogy ez a támadás épen akkor volt legerősebb, mikor a minisztérium a reáliskolák szervezését az 1875. évben kiadott egyik rendeletével gyökeresen átalakította az által, hogy a főreáliskolák osztályainak szániát hatról nyolczra