Állami főreáliskola, Debrecen, 1889

8 tói nem a czélban különböznek, hanein a czélhoz vezető eszközök meg. választásában. Azonban még más különbség is van a kétféle középiskola között. A gymnasiumot végzett tanúlók számára megnyitotta a törvény az összes tudományos pályákat, a gymnasialis előképzettséggel bíró ifjú teljesen szabadon, tetszése szerint, választhatja meg azon felsőbb tudományos intézetet, melyben magát teljesen kiképezni akarja. A reáliskolából kikerült ifjak számára azonban különösen azon felsőbb tudományos pályákat jelölte ki a törvény, melyeknek betöltéséhez különösen a természettudományi és mennyiségtani szakoknak behatóbb ösmerése nélkülözhetetlen; így nevezetesen a földmérő-, gépész- és építészmérnöki, a gazdászati, erdészeti és bányászati pályákat. A reáliskolai érettségi bizonyítvány tehát, első sorban azon felsőbb tudományos tanintézetek látogatására jogosít, melyek az itt nevezett szaktudományokat művelik, így különösen a műegyetemnek vagy polytechnicumnak, a gazdasági, bányászati és erdészeti akadémiáknak látogatására. De a magyar törvény nem zárja ki a reáliskolában tanúit ifjakat a többi tudományos pályákról sem. A reáliskolai érettségi bizonyítvány arra is jogosítja őket, hogy a tudomány-egyetemen a mennyiségtani és természettudományi szakok hallgatására beiratkozhassanak s az egyetemi tanúlmányok végzése után e szakokból tanári képesítő vizsgát tehessenek. Még ennél is többet engedett meg a törvény. Megengedte, hogy a reáliskolát végzett ifjak a jogi vagy orvosi tudományokat is hallgathassák, ha a reáliskolai érettségi vizsgálat végzése után valamely gymnasiumban pótlólag érettségi vizsgálatot tesznek a latin nyelvből. És ezt ma már annyival könnyebben tehetik, mert a ministerium megengedte, hogy a reáliskolákban szorgalmas és jó előmeneteld tanúlók a latin nyelvet, mint rendkívüli tantárgyat, saját tanáraik vezetése alatt benn az iskolában tanúihassák. E czélból az állami reáliskolákba külön díjazás mellett rendkívüli tanárokat nevezett ki a ministerium A törvény ezen rendelkezése és a ministeriumnak a törvény rendelkezésén alapúló intézkedései, a reáliskolákat oly helyzetbejuttatták, hogy végzett növendékeik ma már nem csupán az úgynevezett technikai és az ezzel rokon tudományos pályára léphetnek; hanem, ha középiskolai tanúlásuk ideje alatt arról győződnek meg, hogy a reáliskolát végzett tanúlók számára különösen kijelölt tudományos pályák közül egyikhez sincs hajlandóságuk, s a latin nyelv tanúlása által a gymnasiumi tanúlmány hiányát pótolhatják: a papi, a nyelvtudományi és a bölcsészeti pályák kivételével, bármelyikre készülhetnek. A magyar törvényhozó testület a középiskolai törvény megalkotásával, a vallás- és közoktatási ministerium pedig a törvény rendelkezéseiből és intentioiból folyó intézkedéseivel, .bebizonyították, hogy a kor követelményeihez alkalmazkodni akarnak, s hogy intézményeink megítélé-