Állami főreáliskola, Debrecen, 1889

5 A felszólalásoknak és czikkezéseknek kívánt eredménye lett. Hazánk számos városában községi vagy állami költségen polgári s reáliskolák keletkeztek. A közönség pedig, a gazdasági élet felpezsdűléséből a boldogulás föltételeit csak hamar felösmervén, tömegesen adta gyermekeit a polgári és reáliskolákba, s ezekből a kereskedelmi és műipari pályákra. A reáliskolák csakhamar annyira benépesültek, hogy egyes elfogult politikusok a jelenségben a nemzet igazi művelődésének veszélyezését vélték felösmernii s jónak látták a veszélyesnek híresztelt áramlatnak útjába gátat vetni. így jött létre az 1875-ben kiadott miniszteri rendelet, mely a ráliskolákat nyolcz osztályúvá tette, s az érettségi vizsgálatok behozatalával tőlük csaknem annyit akar követelni, mint a gymnasiumoktól, a nélkül hogy nekik viszont a gyinnasiumokkal egyenlő jogot adni hajlandó lett volna. A miniszteri rendelet következménye az lett, hogy a reáliskolák hirtelen elnéptelenedni kezdtek. Azok, a kik a reáliskolák gyors fejlődésétől s felvirágozásától a gvinnasiumokat, és ezekkel együtt a nemzeti művelődés hanyatlását féltették, látszólag elérték czéljukat. A reáliskolák egy ideig haldokolni látszottak. A veszélyes baj azonban — szerencsére — nem sokáig tartott. A mint az életveszélyes betegség forduló pontján túl esett, lassanként ugyan, de folytonosan erősödött. Erejében azonban jó ideig sem önmaga, sem ápolói nem hiztak eléggé. Igazi forduló pont csak 1883-ban következett. Ettől kezdve a reáliskoláknak saját erejük iránt támasztott, bizalma teljessé lett. Ennek következtében ügyük az ujabb időben ismét nagy lendületnek indult. A reáliskolák népessége öt vagy hat év óta folytonoson nagyobbodott, s az utóbbi két év alatt csaknem oly magasra emelkedett, mint a mekkora 1875 körül volt, mikor ezen iskolák a legnagyobb népszerűségnek örvendettek. Ha a tanúlók száma a reáliskolákban ma még általában véve kevesebb, mint a gymnasiumokban, annak oka az, mert reáliskolák ma még aránylag csak kevés városban vannak, ezért tehát a közönség tömege, mely mindig a könnyebben hozzáférhető intézeteket keresi fel, inkább fordúl a gymnasiumokhoz, a melyeket vagy helyben vagy a lakóhelyhez közel eső városban talál, holott a reáliskolába olykor 20—30 mértföldre kellene fiát elvinni. Legbiztosabban tájékoztatnak az összehasonlításban a számbeli adatok. A gymnasiumok száma 151, a reáliskoláké pedig ez idő szerint csak 29. Egy-egy reáliskolában ma már nem sokkal kevesebb a tanúlók száma, mint egy-egy gymnasiumban; sőt az alsóbb négy osztály aránylagos népessége a legtöbb városban van akkora vagy nagyobb is, mint a hasonló körülmények közt élő gymnasiumok alsó osztályaiban. A gymnasiumok négy alsó osztályában átlag véve 38 tanuló, a reáliskolákban pedig 40 tanúló esik egy-egy osztályra. A reáliskolák négy alsó osztálya tehát, az országos átlagot számítván, még népesebb, mint a gymnasiumok megfelelő osztályai.