Állami főreáliskola, Debrecen, 1887

33 kiválóbb tudósainak, íróinak és az egyes ügyek elintézésére hivatott befo­lyásos egyéniségeknek most még nagyobbára kiadatlan irataik, feljegyzéseik, hivatalos és magán levelezéseik összegyűjtve kiadatnának. Az országos levéltár és más hasonló gyűjtemény szintén nagybecsű anyagot nyújt­hatna azon hivatalos felterjesztésekben és javaslatokban, melyek egy vagy más alkalommal az országos hatóságoktól, helytartótanácstól, országos bizottságoktól, egyházi hatóságoktól és másoktól kikerültek. A kor véleke­dését és gondolkozását ezekből lehetne legjobban megítélni. Most még egyes s csak szórványosan ismert adatokra vagyunk utalva. Kazinczynak „Pályám Emlékezete" czintű önéletírása, valamint Besse­nyeinek iratai határozottan elárulják, hogy ők, az ő saját neveltetésükkel nem igen voltak megelégedve. Kazinczy például, felhozza hogy Patakon az ő korában még nem volt oly tanuló, a ki németül tudott volna, nem tudtak még olyanok sem, mint Vay József, vagy a Lónyay testvérek, a kik pedig különben gondos nevelésben részesültek; ő maga is testvér-öcscsével csak egy késmárki tót diáktól tanult, s inkább csak hallás után, mint gramatikai alapon. A franczia nyelvet egy menekült franczia tiszttől tanulta, minthogy akkor még Patakon más nem volt, a kitől tanulhatott volna. — A rajzo­lást önerején tanulta meg, képeskönyvek metszeteiről. Más helyen felem­líti, hogy a ki a Vay József újjá szervezése után virágzásra jutott sáros­pataki iskolát előbb nem ismerte 1), nem is hiszi mily bomlott, rendetlen állapotok uralkodtak ott korábban. Ezen rendetlenségek jellemzésére föl­említi, hogy a históriát és természeti törvényt (jogot) tanító professor szemeinek gyöngesége, s csaknem teljes vaksága miatt félesztendőn át nem tartott leczkét. a hittan tanára öt esztendőn át nem végezte be tantárgyát, azt pedig, a ki physikáts mennyiségtant tanított, senki sem akarta hallgatni képzelhetlen nyerseségei miatt. Patakon, ha a tanár megbetegedett, vagy onnan eltávozott, senki sem helyettesitette. Professorok és tanulók minden híradás nélkül távozhattak és távoztak Patakról, s kün mulattak a meddig kedvük tartá. Az, hogy a magyarnak illő volna nemzete történeteit is ismerni, és hogy e széles Kiterjedésű stúdiumokhoz korán kell látni, az a legszükségesebb és legfelsőbb tudomány haszontalan örök tanulása mellett Patakon senkinek eszébe nem jutott. Akkor még sem Patakon, sem Debre­czenben nem tanították a magyar törvény tudományt, s nem magyar törté­nelmet sem, csak a világ történelemmel kapcsolatban, hogy mi a bécsi, nikolsburgi és linczi béke azt Kazinczy saját vallomása szerint, nem Patakon tanulta meg. És mégis Patak mindezen fogyatkozások mellett már akkor is sok jeles férfiút nevelt. És ennek okát Kazinczy főképen abban kereste és találta, mert az iskolának volt mintegy 20,000 kötetből álló ') Vay József 1796. után volt egyházker. főgondnok s az iskola szervezése az ő elnöklete alatt 1803-ban történt. Sárospataki füzetek 1861 évf. 228 lap. FŐREÁL ISK. ÉRTESÍTŐ. 3

Next

/
Thumbnails
Contents