Állami főreáliskola, Debrecen, 1886

23 társadalmi intézményeiben is főképen ennek hatása alatt állt: ilyen volt az nálunk Magyarországon is. A gymnasiumok tanitás-terve nem volt ugyan még országosan szabályozva. Nemcsak a különböző hitfelekezetek tanintézetei követhettek egymásétól eltérő tantervet, hanem még az egyes felekezeteknek, péld. az ágost. evangélikus vagy helvét hitvallású felekezetek tanintézetei is egvben-másban eltértek egymástól. Mondhatni, hogy a hány tanintézet, annyi tanterv. De abban az egyben mindannyi, római katholikus, helvét hitvallású és ágostai evangélikus egyiránt megegyezett, hogy a polgári osztálynak, az iparos és kereskedelmi pályára készülőknek igényeire egyik sem fordított gondot és az oly tantárgyaknak tanítását, melyek a gyakorlati életben jó szolgálatokat tehettek volna a gazdának, az iparosnak és kereskedőnek, a tantervben következetesen mindegyik mellőzte. 2. Az első reáliskolák keletkezése s fokozatos kifejlődése. Az első reáliskolák Németországban keletkeztek. Felállításukra az adott alkalmat,hogy a gymnasiumok nem akartak tudomást venni a közönségben folyton erősödő azon óhajtásról, hogy a tanitásban a gyakorlati élet követelményeire nagyobb figyelem fordíttassák. Bármily nagy előhaladást tettek is a csillagászat, a mathematika s a természettan; bármennyire bizonyítgatta is Verulami Bacon ezen tudományok nagy jelentőségét s jótékony hatását a többi tudomány-ágakra; bármennyire szükségesnek tartották is egyes kiváló paedagogok, mint péld. Comenius, hogy a reálismeretek tanítása az iskolákban okvetlenül szükségesek: azok, kiknek a gymnasiumok berendezéséhez és egész szervezetéhez hozzászólásuk volt, a felszólalásokra nem sokat adtak s csak nagyon kivételes volt az olyan eset, hogy egyik vagy másik helyen a számtan számára mégis némi hely engedtetett a tanterv keretében. A reáliskolával rokonságban álló első tanintézetet Francke Ágost hallei ág. evang. lelkész állította fel. Az ő nemesen érző szive elszomorodott a/on, hogy egyháza szegénysorsu híveinek gyermekei haszontalanul elcsavarogják az időt s tudatlanul növekednek fel, mert nincs hely, a hol szivüket és eszüket kiműveljék. Ő tehát e bajon segítendő, lelkészi lakásán szegény gyermekek tanítására iskolát nyitott. A kívánt eredmény nem maradt el. Az iskolát látogató tanulók s/áma mindegyre növekedett; az alapító pedig a jó szivii adakozók pénzbeli adományai által jelentékeny anyagi támogatásban részesült. A lelkészi lakáson kezdeményezett szerény vállalkozás csakhamar annyira kibővült, hogy külön iskolai helyiségről kellett gondoskodni. Az árva gyermekek nevelésére és tanítására kezdeményezett intézettel elért siker ujabb vállalatok kezdésére bátorították Franckét. Lelkészi állomását Halléban csak 1692-ben foglalta el, s 1696-ban már a paedago-