Állami főreáliskola, Debrecen, 1886

17 megkisérlé az ily iskolák felállításának megakadályozását, vagy a felállítás megtörténte után megnebezité a fenmaradást. Minél inkább fejlődött a városi élet s minél inkább növekedett, az ipari és kereskedelmi életben kifejtett szorgalom hatása alatt, a városi polgárság anyagi jóléte és függetlensége: annál jobban érezte a polgárság is a maga hivatását az államok gazdasági életében s annál nagyobb mértékben igyekezett önerejének kifejtésére is. A keresztes hadak befejeztével egyidejűleg már igen tekintélyes helyet foglaltak el az államszervezetben azon államokban, hol a népesség nagyobb, a kereskedelem és ipar élénkebb volt, igv nevezetesen Franczia-, Német- és Olaszországban. A fejlettebb városok lakossága a felvilágosodottságnak és szabadabb szellemű gondolkozásnak, ha terjesztőjévé nem lehetett is még ebben az időben, de annak befogadására alkalmas talajnak mutatkozott. A gyakorlatiasság érzéke náluk tetemesen kifejlett; iskoláik berendezésében és szervezetében a gyakorlati élet kívánalmainak igyekeztek eleget tenni,s az egyes intézetekben, habár ez időtájban még csak elvétve, a földrajz, történelem és természettudományok tanítását is megkisérlették, holott ez ismereteket a kolostori és káptalani iskolákban még később is sok ideig nem tanították.* A XIV. század második felében Italiában kezdődött szellemi mozgalom a tudományosság -terén uj életet indított meg. Petrarca, Dante és Bocaccio példája másutt is követőkre talált. Egyrészről a nemzeti nyelv használata az irodalom egyes ágaiban mindinkább terjedt nemcsak az olaszoknál, hanem a többi európai nemzeteknél is; másrészről pedig, ez időtájban ugyan még csak szórványosan, nem egészen egy századdal utóbb pedig már tömegesebben is, megkezdték az ókori irodalmi termékek tanulmányozását. Az ókori klasszikusok közül eleintén csak a költői műveket részesítették nagyobb figyelemben, és azok szépségeit és művészi alkotásuk tökéletességeit használták a műizlés fejlesztésére; utóbb azonban reá került a sor a tudományos művek tanulmányozására is, a minek hatása csakhamar észrevehetőleg mutatkozott, a felvilágosodás és a szabadabb gondolkozás terjedésében, a művészetek és tudományok feltűnő fejlődésében. Mindez nem maradhatott hatás nélkül a városi polgárságra. A városi polgárok, mint iparosok és kereskedők, sokat forgolódtak a világban, sokat utazgattak közelebb és távolabb eső vidékekre, s ekként az újítások hírének elterjesztésére, de nem egyszer azoknak meghonosítására * A középkor iskoláztatásának részletesebb jellemzését itt fölöslegesnek tartom ; de az irányra rá kellett mutatni, hogy a későbbi fejlődést annál világosabban megértsük. E föntebbi sorok megírásánál figyelembe vettem azt, a mit a Schmidt-féle nagy Encyclopaedia II. kötete mond a középkori iskoláztatásról a Gelehrte Schulen ós Freie S t a d t e-czimű czikkeiben, valamint Magcher: „Deutsche Schuhvesen" czimű munkájának bevezető első czikkeit. REÁLISK. ÉRT. 2