Állami főreáliskola, Debrecen, 1885

11

villának meggyőződve. Dicséretes kivételt mutat Bél Mátyás, az alapos nyelvtudós; ö még 1729-ben irt németül egy magyar nyelvtant, ugyanő fejtegeti: „Ratio docendae hungaricae lingvae“ — a magyar nyelv tanításának módját. Pozsonyban 1735-ben külön tanító volt magyar nyelv számára, de ennek tanulása csak fakultativ volt.

Debreczenben Maróthi György, Domokos városbiró elé 1741-ben terjesztett javaslataiban többek közt kívánja, hogy a felsőbb tanulásra alkalmatlanok anyanyelvökön külön taníttassanak. Ez már a valódi népiskola eszméje, mely később ugyanott az u. n. „magyar tertia“ osztályban testesült meg. Kivánja továbbá, hogy a beszéd szabályainak tanulása előtt senki se kényszerittessék latinul szólni. Tehát nem szabad siettetni a latin beszédet az anyanyelvi oktatás kárára.

A debreczeni gymnasiumnak 1742-ben megállapított és 1770 ben kinyomatott oktatás rendszeréből (Methodus) következő nyomait láthatjuk a magyar nyelvi oktatásnak.

Az elemi osztály (ábéczések) természetesen csak magyarul tanult.

A declinisták vallást, számot, térkép-ismeretet (földrajz).

Conjugisták vallást, számot, hazai földrajzot.

Grammatisták vallást (részben latinul), számot, földrajzot (Európa)

Syntaxisták vallást, számot, földrajzot (világrészek és Gör. orsz.) Cornéliusból elolvasottak tartalmát elbeszélni.

Poéták vallást, számot (Maróthi), földrajzot, magyar verseket olvasnak és Írnak, latin olvasmányokat elmondanak magyarul.

Oratorok vallást, Cicero leveleit magyarul utánozzák (stilus), földrajz, számtan (Maróthi), magyar szavalatok és talán magyar történet.

A latinul beszélést szigorúan vették „omnia hungaricae erunt incul- canda“ — már a grammatistáknak nem volt szabad egymásközt magyarul beszélni.

Mária Terézia intézkedései a tanügy és népnevelés terén nagyon fontosak, különösen a népiskola szervezetére és tanrendszerére a Ratio Educationis kiadása korszakalkotó. A humanismus diadala látszik az újonnan felvett elemi és középiskolai tantárgyakból, bár némileg az Utilitarismus szolgálatában. Az uj szervezetnek, mely szerint a népiskolák falusi, kisvárosi és minta (normal) iskolákra különböztettek meg, nagyszerű hatással kellett volna lenni a népiskolák rendezésére és szaporodására nézve, de az eredmény nem áll arányban a terv jóságával. Mint más téren, úgy itt is a pénz hiánya meggátolta a tervszerű létesítést, a felekezetek pedig óvakodtak a rationalismus zászlaját lobogtató kisérletbe vakon belerohanni, M. Terézia több üdvös újítást hozott be a felső, közép és elemi iskolázás tanrendszerébe, de egyenesen a magyar nyelvre vonatkozó intézkedése nyomát nem találjuk, mert a magyart nem állami nyelvnek, hanem a vidék természete szerint használt anyanyelvnek tekintette.