Állami főreáliskola, Debrecen, 1882

7 Nagyon természetesnek találom e szerint, ha mi nem jutottunk még annyira, s hogy a történelem tanítására vonatkozó kérdések megfejtésében nem tudtunk megállapodásra jutni. Mert hiszen ha a németeknél is, a kik pedig már igen sokszor és sokan vitatkoztak e tárgy fölött, annyiféle vélemény fenntarthatja magát, — akkor épen az volna feltűnő, hogy ha mi meg, a kik pedig még nem valami sokszor foglalkoztunk vele, már eldöntöttük volna, vagy eldöntöttnek hinnők e vitás kérdéseket. De ezzel a szerencsével az én véleményem szerint még egyáltalán nem dicsekedhetünk. írtak ugyan már mi nálunk is elegen a történelemnek tanításáról, s a tanításban követendő módszerről, s bizonyára mindegyik vélemény irója azon hitben él, hogy ő találta el a helyeset, ő mondta ki az igazat. Azonban, ha végig lapozgatjuk engedélyezett és ajánlott, s nem is nagyszámmal levő tankönyveinket, azt tapasztaljuk, hogy azok nemcsak egymástól nagyon eltérő módszert követnek, hanem még a mellett nagyon is döczögős úton haladnak. Hibáikat igen találóan jellemezik egyik padagogunknak következő szavai: „Magyar tankönyvet, mely ne volna lehetőleg száraz, nehézkes, complicált irályú s így a gyermeknek többnyire érthetetlen is, alig lehet elvétve találni. Még ha a tanár tudná is animálni az ifjat, lelohasztja kedvét a tanulástól a rosz tankönyv, de meg ha kényszer és hallatlan buzgalom csodákat mivelnek is, már azért sem lehet eredménye, mert tankönyveink, hogy lehetőleg mindent felöleljenek, s minden érdeket egyenlően szolgáljanak, igyekeznek kiterjeszkedni a tananyagnak minden részletére, hogy az egészet — s igy a legfontosabb dolgokat is, — egyenlő száraz rövidséggel tárgyalják." ') Ez a vád nagyon rá illik eddig használatban levő történelmi nyilvánított észrevételében (Mindkettő a „Magyar Tanügy" 1874. évi folyamában.) Nem egy figyelemre méltó elvet hangoztat Dr. Szántó Sámuel (Magyar Tanügy. 1879. évfoly.) és Sebestyén Gyula (U. o. 1883. évfoly.); mindkettő a Mangold történelmi tankönyveinek bírálata alkalmából. A középtanodai értesítőkben megjelent értekezések közül 13-nak czimét közli Bors Mihály az esztergomi gynasium 188%. évi értesítőjében, az ott megnevezett értesítők közül azonban csupán egyet, a sátoraljaújhelyit sikerült megkerítenem, melyben Krcsméry Ath. Szilveszter „A történelem tanításáról" czim alatt ir, de nem sok figyelemre méltót mond. ') Sebesztha Károly : Csoportosító tanmenet és elemi oktatásunk. — (Magyar Tanügy. 1883. I. fűzet.)